Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
V. táblázat A foglalkozási (beosztás) státus hatása a fogmosás gyakoriságára Naponta egyszer Naponta kétszer Naponta többször vezető állású és értelmiségi 6,9 54,0 36.8 adminisztratív szellemi 10.8 63,4 14,7 középfokú szakember 11,5 56,4 19.2 szakmunkás 21.4 49.3 20,9 betanított és segédmunkás 37.9 41,4 15,5 önálló és egyéb 16.4 60.0 20.0 VI. táblázat A foglalkozási (beosztás) státus hatása a fogorvoshoz járás gyakoriságára. Félévente Fájdalom esetén vezető állású és értelmiségi 26,4 28,2 adminisztratív szellemi 21.0 39,8 középfokú szakember 12.8 41.0 szakmunkás 11,2 40.0 betanított és segédmunkás 12.1 55.2 önálló, egyéb 20,0 32,7 A páciens jelenlegi foglalkozásának és foglalkozási mobilitásának hatása Hasonlóan az iskolai végzettség hatásához, a páciens adatgyűjtés idején gyakorolt („jelenlegi”) foglalkozásának hatása elsősorban az oralis magatartás terén jelentkezik. A napi fogmosás gyakorisága tekintetében szignifikáns különbséget találtunk a foglalkozási (beosztási) csoportok között ( V. táblázat). Míg a vezető állásúak és értelmiségiek közel 7%-a, addig a betanított és segédmunkások mintegy 38%-a egyszer mos naponta fogat, ami alacsony oralis higiénére utal. Két alkalomnál többször mos fogat a vezető állásúak és értelmiségiek több mint 1/3-a, a betanított munkások és segédmunkások 1/6-a. A fogorvoshoz járás tekintetében szintén szignifikánsak a különbségek, de a fogmosási gj^akoriságnál valamivel alacsonyabb szinten (VI. táblázat). A fogorvos felkeresésének két szélső kategóriáját figyelembe véve a vezető állásúak és értelmiségiek 26%-a, a betanított és segédmunkások 12%-a keresi fel a fogorvost félévente. Akkor keresi fel, ha fogfájás jelentkezik: a vezető állásúak és értelmiségiek 28%-a, a betanított és segédmunkások 55%-a. Állandó fogorvosa van a felső foglalkozási (beosztási) kategóriához tartozók 72,4%-ának, az alsó csoporthoz tartozók 53,4%-ának. A kettő között az állandó fogorvossal rendelkezők aránya a felső kategóriától lefelé lineárisan csökken. Az oralis status tekintetében szintén érzékelhetők számottevő eltérések, jelentős szignifikáns különbségeket csak az eltávolított (M) és a tömött (F) fogak tekintetében kaptunk (VII. táblázat). A DMF-T tekintetében 15,6 és 19,8 közötti eltéréseket rögzítettünk, a foglalkozási grádiensnek megfelelően felülről az alacsonyabb foglalkozási státus felé, meglehetősen következetesen növekedve. Az eltávolított fogak átlaga 5,8 volt a vezető állásúak és értelmiségiek csoportjában, 13,9 a betanított és segédmunkásoknál. A különbség több mint kétszeres. A tömött fogak esetében közel ugyanezen arányt kaptuk — 8,5 a felső, 4,2 az alsó 20
