Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 89. 153-157. 1996.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Orálbiológiai Tanszék (igazgató: Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest

A szorongás mint dinamikai tényező a fogászati hipnózisban

DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY

Irodalmi áttekintés

Korábbi publikációnkban [7] foglalkoztunk a hipnózis mint kiegészítő gyógymód jelentőségével a szorongás leküzdésében, a páciens szorongásának a hipnózis dinamikájára kifejtett valószínű hatására azonban csak utaltunk. Hogy meg tudjuk közelíteni a szorongás és a hipnózistörténések kapcsolatának problematikáját, jelen cikkünkben a szorongásnak a fogászati hipnózisok során fellépő spontán pszichés jelenségek (amnézia, analgézia, idóérzékvesztés) [6] megjelenési gyakoriságára kifejtett hatását vizsgáljuk. A szorongásnak a fenti spontán jelenségekre hipnózisban kifejtett hatásáról irodalmi adatot nem találtunk, a hipnotikus állapoton kívüli összefüggéseket az — idóérzékvesztés kivételével — több szerző is vizsgálta.

Az amnézia esetében az irodalmi adatok arra utalnak, hogy a szorongás növeli az amnézia kialakulásának esélyét [4], egyes szerzők adatai alapján azt is feltételezhetjük, hogy ez elsősorban az akutan kialakult szorongásra igaz, míg nem jellemző a hosszú lefutású tartós szorongásos állapotokra [10, 11]. A spontán analgéziával (fájdalomküszöb-növekedéssel) kapcsolatban az irodalmi adatok ellentmondásosak. A legtöbb szerző a szorongás növekedésével a fájdalomérzés növekedését tapasztalta [1, 3, 8, 9, 13], néhány szerző azonban állatkísérletek kapcsán a szorongás fájdalomcsökkentő hatásáról számol be [12, 14]. Az idóérzékvesztés és a szorongás kapcsolatáról nem találtunk adatokat.

Anyag és módszer

A hipnózisok kivitelezése, körülményei, dokumentálása, azonos a korábban leírtakkal [5]. A pácienseket egységesen számolással kombinált relaxációs technikával vittük hipnózisba, és egy elképzelt lép-Érkezett: 1995. február 15. Élfogadva: 1995 március 20.

153