Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
Megbeszélés Koronavázat galvántechnikával először 1961-ben készítettek [3]. A mai igényeknek leginkább a 80-as években, a Wieland-cég által kifejlesztett AGC-technika felel meg. Az így készült aranysapkák előnye a pontos illeszkedés, a biokompatibilitás, valamint - az arany sárga színe következtében - a korona jó esztétikai hatása. A galvántechnikával készült aranysapkák falvastagsága a galvanizáció idejétől függően 200-400 pm között van. A fogak preparálásakor így viszonylag kevesebb foganyag eltávolítása is elegendő, ugyanis a porcelán és a fém vastagsága együttvéve kisebb az öntési technikával készült koronák falvastagságához (400-600 pm) képest. A galvanokorona nagy előnye a teljes kerámiakoronával szemben az is, hogy pontosságánál fogva beragasztásakor nincs szükség speciális cementre. Rögzítésére a hagyományos foszfátcement alkalmazható, melyről több évtizedes tapasztalat alapján jól tudjuk, hogy pulpakárosodást csak ritkán idéz elő. Érdekes, s egyelőre nem magyarázott jó tulajdonsága a galvanokoronáknak, hogy plakkretenciós képességük a természetes fogakénál kisebb [4]. Ismertetett esetünkben galvántechnikával készült aranykerámia koronákat alkalmaztunk. Noha a koronák elkészültéig igen súlyos ínygyulladás volt a betegnél megfigyelhető (3. ábra), mely a részletes instruálás ellenére sem volt befolyásolható, fémekre, illetve fémötvözetekre semmiféle allergiás reakciót nem mutatott. Esetében a galvanotechnikával készült aranykerámia korona javallatai a pontos illeszkedés igénye, jó esztétikai hatás, anyagkímélő preparálás voltak. Első próbálkozásunk sikertelenségét abban látjuk, hogy betegünk 22 gyökérkezelt fogának koronái csonkja túl rövid volt. A megrövidült csonkot nem építettük fel. Minthogy a galvántechnika erre nem alkalmas, a koronacsonk hosszát a galvánsapkával nem korrigáltuk, azaz azzal megegyező hosszúságú sapkát készítettünk. A fog teljes hosszát és normális anatómiai kontúrját megnövelt porcelán vastagsággal értük el. Mint kiderült, a galvanosapkára égetett porcelán vastagsága az optimálist meghaladta, ennek volt következménye a porcelánrész törése. Az újabb pótlás készítésekor a 22 fogra öntött aranysapka került, mellyel a csonk hosszát megnöveltük. Az öntött sapka és a galvántechnikával készült aranysapka súlyát összehasonlítva látható, hogy az előbbi mintegy ötszöröse a galvánsapka súlyának. Noha a súlykülönbség részben abból adódott, hogy a csonkot ilyen módon az öntvénnyel meghosszabbítottuk, azt is tükrözi, hogy az öntési technikával készült sapka falvastagsága, így a szükséges arany mennyisége nagyobb. A galvántechnikához felhasznált arany - annak nagy tisztasága (99% Au) következtében - költségesebb, mint az öntéshez használt aranyötvözet, az árkülönbözetet azonban a szükséges anyag csekélyebb mennyisége kompenzálja. A galvántechnika előnye még, hogy az eljárás során nincs anyagveszteség, míg 150
