Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
Fogorvosi Szemle 88. 163—166. 1995. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest A Dalacin C szerepe a fogeredetű gyulladások kezelésében DK. GYENES VILMOS és DR. SÜLLE TERÉZIA A fogorvosi és szájsebészeti gyakorlatban mindennapos feladat az állcsontok és a környező lágy részek gyulladásainak kezelése. Ezek túlnyomó többsége fogeredetű, transdentalis vagy peridentalis előzménnyel. A régió gyulladásaiért többnyire a szájüreg gazdag baktériumflórájából származó kórokozók a felelősek. A kialakuló kórfolyamat ellen a szervezet ugyan felkészülten védekezik, de egyes esetekben a gyógyulás csakis sebészi és antibiotikus kezelés segítségével érhető el. Szerencsétlen körülmények között azonban még napjainkban is előfordulnak letális kimenetelű odontogén gyulladások. Mindez indokolja az új antibiotikumok ismeretének szükségét és adott esetben a helyes választás rendkívüli fontosságát. Az antibiotikum kiválasztásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- megfelelő legyen a szer mikrobiológiai hatékonysága a kórokozókkal szemben- elégséges szintet érjen el a szövetekben- ne legyen toxikus- minél kevesebb mellékhatása legyen- lehetőség szerint gazdaságos legyen. A fentieknek az olyan antibiotikum tud megfelelni, mely az aerob és anaerob baktériumok ellen egyaránt hatékony, mivel a dentális eredetű gyulladások hátterében legtöbbször kevert (aerob + anaerob) fertőzés áll. Logikus megfontolásból adódik, hogy ilyen antibiotikumot kell választani akkor is, ha a baktériumrezisztencia-vizsgálat elvégzésére nincs mód, vagy amikor profilaktikus kezelést alkalmazunk. Sajnálatos módon azonban olyan antibiotikummal mai napig sem rendelkezünk, mely a szájüregi baktériumflóra patogén kórokozóinak mindegyike ellen hatékony lenne [8, 9]. A hatásspektrum szélesítése céljából gyógyszerkombinációkhoz lehet folyamodni, melyek közül az aerobokra ható penicillin (vagy penicillinszármazékok) és az anaerobok elleni metronidazol együttes adása évtizedeken keresztül a legelterjedtebb volt. Az egyre gyakoribb penicillinallergia és a penicillinrezisztens baktériumtörzsek fokozódó száma miatt a stomatologiai gyakorlatban jól bevált fenti Semicillin—Klion-kombináció helyett azonban Érkezett: 1994. október 7. Elfogadva: 1994. december 5. 163
