Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
Anyag és módszer Kilenokilenc extrahált felső középső metszőfog gyökércsatornáját preparáltuk a vizsgálat során. A fogakat dekoronáltuk, majd a pulpát Donaldsontűvel exstirpáltuk. Ezután hasáb alakú műanyag blokkokba ágyaztuk. Az egyik csoportban kézi tágítok (K-reamer) és Hedström-reszelők (hifiié) (mindkettő Beutelrock-gyártmányú) segítségével a standardizált munkahosszak módszere szerint 45-ös méretig tágítottunk, a másik csoportban ultrahangos gyökércsatorna-tágítót (Cavi Endo, DeTrey Dentsply, Konstanz, Németország) használtunk a legvastagabb gyári tágítóig. Az effektiv tágítás ideje mindkét esetben 10 perc volt. A preparáció előtt és után mindegyik fognál: a) Röntgen- (rtg.-) felvételt készítettünk mind a szokásos klinikai (OV, orovestibularis), mind az approximalis (MD, mesiodistalis) irányból, az ezekről 10-szeres nagyítással készült másolatokon végeztük a planimetriás méréseket. b) Mindkét alkalommal elvégeztük a kiszárított fog tömegének mérését. A két, gravimetriával meghatározott tömeg különbsége felel meg az eltávolított dentin mennyiségének. Az exszikkátorban tárolt fogat akkor tekintettük a tömegméréshez megfelelően kiszárítottnak, ha három egymást követő napon tömege állandó volt. Eredmények Az 1. ábrán a gravimetriás mérés eredményét ábrázoltuk. A bal oldali oszlop a kézi, a jobb oldali az ultrahangos (UH) tágítás során eltávolított dentin átlagos tömegét jelenti grammokban. A két műszer között ezzel a módszerrel nem volt kimutatható szignifikáns eltérés. A 2. ábrán a planimetriás mérések eredményét láthatjuk. Az oszlopok értékei az adott műszer által az OV - és MD-nézetben okozott átlagos területnövekedések összegét mutatják. A bal oldalon ismét a kézi, a jobb oldalon az UH-tágítás szerepel. Szignifikáns különbség ebben az esetben sem alakult ki a műszerek között. A 3. és 4. ábrán a két műszert planimetriával a két nézetben külön hasonlítottuk össze (3. ábra OV-, 4. ábra MD-nézetben). Ebben az esetben sem volt statisztikailag is jelentős eltérés kimutatható. A következő ábrákon (5. és 6. ábra) külön-külön tüntettük fel a két vizsgálati irányból (MD és OV) planimetriás módszerrel meghatározott területnövekedést. Az 5. ábrán a kézi tágítás, a 6. ábrán pedig az UH-preparáció eredményei láthatóak. A kézi tágítás statisztikailag is kimutathatóan hatékonyabb volt az MD-irányból mérve, míg a másik módszernél nem volt a két nézet között jelentős eltérés. Megbeszélés Azért választottuk éppen ezeket a műszereket az előkísérlet során, mert a kézi tágítás [5, 8] igen hatékony preparációs módszernek tűnik, szemben az UH-tágítóval, amelyik általában a legkevésbé effektívnek bizonyult [2, 128
