Fogorvosi szemle, 1995 (88. évfolyam, 1-12. szám)

1995-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 88. Ill—115. 1995.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Orálbiológiai Tanszék (igazgató: dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest

Hipnózis a fogászatban I.

45 fogászati hipnózis összehasonlító értékelése DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY Irodalmi áttekintés

Történelmileg először Morton és Wells alkalmazta a hipnózist fogászati vonatkozásban, több mint száz évvel ezelőtt. E célszerű és jó eredményre vezető próbálkozás után azonban a kéjgáz, majd a lokálanesztetikumok elterjedése elterelte a figyelmet a hipnózisról [2]. Az utóbbi négy évtizedben azonban főleg angol nyelvterületen egyre gyakrabban használnak a fogászati kezelések során hipnoterápiát [2]. Ennek oka az a felismerés, hogy a hipnózis alkalmas módszer a fogászati beavatkozásokat kísérő szorongás megszüntetésére, és bizonyos fogászati pszichoszomatikus kórképek kezelésére [3, 4, 5]. Hazánkban, más klinikai ágakban (pl. a nőgyógyászatban) a hipnózisterápia bevezetése már a 70-es évek végén, a 80-as évek elején megkezdődött [6, 7, 8], a fogászatban azonban csak napjainkban kezd a szakmai köztudatba kerülni ez a terápiás módszer.

Anyag és módszer

27 fogászati hipnózisra önként jelentkező páciensen összesen 45 hipnózisban végzett fogászati beavatkozást végeztünk. A kezelések előtt rögzítettük a betegek életkorát, nemét, lakhelyét, általános és fogászati anamnézisét, fogászati státusát és a MDFt indexet. A beavatkozások döntő többségében a hipnózis addicionális terápiaként, a kezelést kísérő szorongás, a kezeléstől való félelem megszüntetésére (tehát nem elsősorban fájdalommentesítésre) szolgált, néhány esetben azonban a terápia fő részét képezte (I. táblázat).

A kezeléseket mindig ugyanabban a kezelőhelyiségben, Chirana egységkészülékkel végeztük, szükség szerinti helyi érzéstelenítésben. A kezelésekről magnófelvétel, illetve néhány esetben jegyzőkönyv készült. A kezelés befejeztével, a dehipnózis után a beteget gondosan kikérdeztük, és az átélt élményeit regisztráltuk. A beteg távoztával rögzítettük a kezelőorvos szubjektív benyomásait, és a kezelés eredményességéről alkotott szubjektív megítélését. Egyes beavatkozások egy hipnózisban egyszerre kerültek sorra,

Érkezett: 1994. október 5. Elfogadva: 1994. november 30.

11 1