Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-04-01 / 4. szám

Fogorvosi Szemle 87. 99—103. 1994.

Debreceni Orvostudományi Egyetem, Stomatológiai Klinika (igazgató: dr. Keszthelyi Gusztáv), Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék* (tanszékvezető: dr. Tar Károly), Debrecen

Időjárási jelenségek és dentális eredetű periostitisek összefüggéseinek vizsgálata Debrecenben

DR. MADLÉNA MELINDA, DR. NAGY GÁBOR, DR. REDL PÁL,

DR. TAR KÁROLY, DR. SZILÁGYI ZSOLT, DR. MARSHAL ANDREA* és DR. KESZTHELYI GUSZTÁV

Az embernek és természetes környezetének, így az időjárásnak a kapcsolata rendkívül sokrétű. Az állandóan és változatlan intenzitással érvényesülő környezeti hatásokhoz a szervezet alkalmazkodik. Az élőlényekre elsősorban a hirtelen bekövetkező, gyors változások hatnak.

A légköri tényezőknek az emberi szervezetre való hatásával a bioklimatológia foglalkozik.

Azokat az ismereteket, amelyek a gyorsan változó időjárás élettani szerepére vonatkoznak, a meteorológia foglalja össze. A különböző légköri hatások az ember szempontjából két csoportra oszthatók: a szervezet normális reakcióival a meteorológia, illetve a klimatofiziológia foglalkozik, az időjárás és az éghajlati tényezők kóros hatásai a meteorológia, illetve a klimatológia tárgykörébe tartoznak [8].

A frontok bioaktivitásával kapcsolatban meg kell különböztetnünk a két klasszikus frontfajtát: a hidegfrontot (amely a meleg levegő irányában mozog) és a melegfrontot (amely a hideg levegő irányában mozog). Ezeken kívül leírnak még álló vagy veszteglő, úgynevezett stacionárius frontot, valamint a hideg- és a melegfront találkozásakor kialakuló záródott, okklúziós frontot [8, 16].

A hideg és a meleg levegő találkozásának helyén gyorsan áramló levegőörvény, ciklon keletkezik, amely magas nyomású képződményeket, anticiklonokat választ el egymástól.

Már az ókorból maradtak ránk feljegyzések, amelyek az időjárási és éghajlati viszonyok egészségünkre kifejtett hatásával foglalkoztak. Az ilyen irányú megfigyelések első összefoglalása Hippokratésztől (i. e. 460? -377) származik [6]. Peterson (1936--37) leírja, hogy az időjárási folyamatokkal kapcsolatos érzékenység egyénenként változik [15]. Lampert (1943) az embereket fiziológiás reakciók szerint két alapvető típusba sorolja [9], és ennek alapján Lampert és Piriét (1953) fiziológiai paramétereken alapuló érzékenységi meghatározást dolgozott ki [1]. Curry (1948) kimutatta, hogy a meleg* Jelenleg nem a klinika dolgozója.

Érkezett: 1993. június 3.

Elfogadva: 1994. február 24.

99