Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-01 / 9. szám

IV. táblázat A szialometriai vizsgálat eredményeinek változása a két vizsgálat között Csoport Teszt Kontroll Vizsgálat í. 2. 1. 2. Nyálmennyiség Esetek száma Esetek száma Nyugalmi Nem mérhető 2 2 3 2 Csökkent 13 9 8 8 Normál 6 0 6 6 Emelkedett 0 4 3 4 Stimulált Nem mérhető 1 0 0 0 Csökkent 4 7 6 7 Normál 3 4 5 3 Emelkedett 3 10 9 10 sebb lett a „csökkent” nyáltermelésű csoportba tartozók száma. A szubjek­tív panaszok előfordulása és a nyugalmi, valamint a stimulált nyáltermelés mennyisége közt összefüggést kimutatni nem lehetett. 3. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit az V. táblázatban foglaltuk össze. A csoportok, valamint a kezdeti és a végső vizsgálat eredményei közt a három mikrobiológiai vizsgálat egyikében sem sikerült statisztikailag jelentős eltérést kimutatni. A Dentocult LB-módszerrel meghatározott Lac­­tobacillus-szám alapján a „0” kategóriába az ellenőrző vizsgálatkor többen kerültek, mint a kísérlet kezdetén, ennek megfelelően a magasabb Lactoba­­cillus-számú kategóriákban kisfokú esetszám-csökkenés mutatkozott. A pozitív és negatív Candida albicans-tenyészetek (Oricult N) száma nem változott. Bár a teszt- és a kontrollcsoport közt ez különbséget nem jelen­tett, a Streptococcus mutans Dentocult SM Strip mutans meghatározás alapján „0” kategóriába tartozók száma a tesztcsoportban a második vizs­gálat alkalmával némileg magasabb volt, a kontrollcsoportban a legmaga­sabb baktériumszámú kategóriában (10e) pedig esetszám-csökkenés mutat­kozott. 4. Az exfoliatív citológiai vizsgálatok során a xerostomiás betegek buccá­­jának nyálkahártyájából nyert kenetek általában nagyon kevés hámsejtet tartalmaztak. E sejtek részben zsugorodottak, részben keratinizáltak vol­tak. A fehér laesiók területéről nyert anyagban szintén a sárgára festődött, elszarusodott sejtek domináltak. Az ellenőrző vizsgálatkor mindkét csoport­ban csökkent az elszarusodás, és a szövettani kép a normális, nem keratini­­zált állapothoz közelített. A kénetekben lévő hámsejtek viszonylag csekély száma miatt a változások számszerűleg nem jellemezhetők. A buccalis kéne­tekben a gyulladásos sejtelemek jelenlétét és sűrűségét jellemző adatok 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom