Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-08-01 / 8. szám

IV. táblázat

DM FT-értékek

A

vizsgálat

éve

Életkor

években

A

vizsgáltak

száma

DMFT

DT

MT

FT

összesen

fej átlag

összesen

fej átlag

összesen

fe j átlag

összesen

fej át lag

7*

895

984

Fi

716

0,8

0

0,0

268

0,3

1985

12

893

4465

5,0

2232

2,5

357

0,4

1786

2,0

35-44

892

14094

15,8

2676

3,0

9098

10,2

2319

2,6

6*

898

255

0,28

214

0,24

1

0,0

40

0,04

1991

12

898

3851

4,29

1826

2,03

289

0,32

1736

1.93

35-44

855

12803

14,97

1939

2,27

7410

8,67

3454

4,04

fogászati ellátás területén alapvető szemléletbeli változtatásokra van szükség. Tejfogakra vonatkozóan például az egy főre jutó kezelendő fogak száma 2,65 (XI. táblázat).

A maradó fogakra vonatkozó DMFT 0,28 (IV. táblázat), ami kedvezőbb Vass és mtsai 1979-ben Balassagyarmaton talált értékénél: 0,678 [19]. A DT és FT viszonya sokkal kedvezőbb (IV. táblázat), mint a dt és ft aránya.

1.2. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a 12 éves korosztály epidemiológiai felméréseiből messzemenő következtetéseket lehet levonni a fogbetegségek várható elterjedésére vonatkozóan [11]. Pontosabban fogalmazva: e korosztály középkorúvá válása (35-44 éves) idejére megbízható morbiditási becsléseket végezhetünk, ezáltal az ellátás várható szükségleteire is számításokat készíthetünk [20]. Az 1985-ös szűrővizsgálatok alapján pl. a WHO szakemberei kiszámították, hogy amennyiben a prevencióprogramot következetesen végrehajtjuk, 2000-re 2278 lakos számára javasolnak egy fogorvost [14]. Azonban e becslés ez összigény teljes ellátására vonatkozik. Ebből a lakosság orvoshoz fordulási aránya 40-50%. E becsléssel tehát lehet vitatkozni, egy megállapítás azonban véleményünk szerint mindenképpen elfogadható: a fogbetegségek leküzdése, az oral health megteremtése nem elsősorban a fogorvosok létszámának növelésével érhető el.

Mivel a 12 éves korosztály mind a bázis-, mind pedig a követéses vizsgálatkor felmérésre került, itt már megbízható összehasonlításokat is végezhetünk. A maradó fogak cariesfrekvencia-értékeit tekintve alig számottevő a csökkenés: 92,50%-ról 89,64%-ra (II. táblázat). A DMFT átlagos csökkenése 5,00-ről 4,29-re viszont már ad némi reményt számunkra (IV. táblázat). A DT/FT hányados is némileg javult (1,25-ről 1,05-re), de még mindig több az ellátatlan szuvasodás, mint az ellátott. Ez is a gyermekfogászati kurativ munka hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

Az V. táblázat földrajzi megoszlás szerint mutatja be a 12 évesek DMFT- értékeinek változását. Első ránézésre is láthatjuk, hogy az ország különböző területein jelentősek az eltérések. Az egészséget mindenkinek 2000-re fogá-227