Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-08-01 / 8. szám

Fogorvosi Szemle 87. 223—235. 1994. Fővárosi Önkormányzat, Központi Stomatologiai Intézet (orvos igazgató: dr. Vágó Péter egyetemi docens), Budapest WHO epidemiológiai vizsgálatok Magyarországon 1985-ben és 1991-ben DR. CZUKOR JÓZSEF Az Egészségügyi Világszervezet (a World Health Organization, a további­­akban WHO) 1948-ban alakult meg az ENSZ keretein belül, s ma már több mint 170 ország tagja e szervezetnek. A WHO tevékenysége ugyancsak sokirányú: szakemberek együttműkö­dése, tapasztalatcseréje, egészségügyi programok koordinálása és végrehaj­tása; az éhínség, alultápláltság leküzdése szerte a világon; immunizációs programok kidolgozása; természeti katasztrófák egészségügyi vonatkozá­sai; környezetvédelem; a drogok és legújabban az AIDS elleni propaganda; és végül, de nem utolsósorban a fog- és szájbetegségek elterjedésének vissza­szorítása, az ún. oral health megteremtése földünk minden lakója számára. Ahhoz, hogy a csaknem minden embert érintő fog- és szájbetegségek visszaszorításában számottevő sikert érhessünk el, meg kell ismernünk ezen betegségek legfontosabb epidemiológiai jellemzőit egy-egy populációra, egy-egy országra, földrajzi területre vonatkozóan. Ennek érdekében dolgoz­ta ki a WHO az ún. oral health bázisvizsgálatok módszerét [21]. E módszer megteremti a lehetőséget a morbiditási status praesens becslésére, értékelé­sére egy adott országra vonatkozóan. Az eredmények szakmai feldolgozása után következtetéseket lehet levonni egy populáció fogászati ellátásának jövőbeli tárgyi és személyi szükségleteire. A személyi szükséglet nemcsak az orvosellátottságra, illetve az ún. chair-side asszisztensek létszámára utal, hanem a segédszemélyzet képzettségi színvonalában mutatkozó eltérések kedvezőbb arányosítására is következtetni enged. (PL: magasan képzett segéderők — dentálhigiénikus, gyermekfogászati gondozó — számarányá­nak szükséges növelése.) Végül a bázisvizsgálatok eredményei segítenek egy adott ország körülményeinek megfelelő nemzeti prevenciós program terve­zésében és annak végrehajtásában. Mindezek alapján a WHO nagy fontos­ságot tulajdonít az oral health bázisvizsgálatoknak, segít azok tervezésében, előkészítésében, valamint az összegyűjtött adatok analízisében. A bázisvizsgálatok után bevezetendő prevenciós programok hatékonysá­gának, a morbiditási adatok változásának értékelését teszik lehetővé az ún. követéses vizsgálatok, amelyek 6 évenként kerülnek megszervezésre ugyan­azon vizsgálati módszerekkel, ugyanazon városi és rurális területeken. Cé-Érkezett: 1994. június 5. Elfogadva: 1994. június 26. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom