Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 87. 201—206. 1994. A Ceros-80 és a lyodura együttes alkalmazása a fogorvosi implantológiában DR. PREZMECKY LÁSZLÓ (BASEL) A hydroxilapatit (továbbiakban HA) fogászati felhasználásáról számta­lan közlemény jelenik meg [1, 3, 4]. Csontpótló anyagként szemcsés formá­ban műtéti üregek, tasakok feltöltésére, tömör hasáb- vagy lemezformában nagy állcsonthiányok pótlására sikeresen alkalmazható. Az implantációt megelőző feltöltésekkel kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy az augmentáció helyén létrejött kemény szövet képes-e aktív élő szövetként az implantátumok rögzítésére, majd később ellent tud-e állni a rágás funkcionális erőhatásainak. Erre csak a klinikai esetek szövettani vizsgálata, a csontképződés és a HA-beépülés folyamatának követése adhat választ [2, 5, 7]. A következőkben egy esetünket mutatjuk be, ahol az első alkalommal együtt alkalmaztuk a Ceros-80 elnevezésű polikristályos hidroxilapatit­­granulátumot (HA) és a liofilizált dura matert, a lyodurát. A Ceros-80-at (R. Mathys Comp. Bettlach, Svájc) finom Ca-foszfát-porból izosztatikus komp­resszióval, 1000—1300 °C-on hevítéssel színtéréivé állítják elő a kívánt formában és kristályszerkezetben. Az előállítási folyamat végén speciális eljárásokat alkalmazva, egy meghatározott porozitás érhető el az anyagban. Mind a pórusok mérete, mind a pórusok százalékos mennyisége széles hatá­rok között variálható. A standard készítménynek 60 vagy 80%-os térfogata van. A lyodurát (Braun S. S. C. AG. Neuhausen, Svájc) az emberi dura mater cerebriből nyerik NaCL-os oldattal való kezeléssel, mosással és liofili­­zációval, majd 25 kilo-gray gamma-sugárral sterilizálják. A lyodura a HA védelmét helyben maradását szolgálja azáltal, hogy izolálja, elzárja a szájü­regtől [6]. Esetismertetés 41 éves nőbeteg, protrusiós felső frontfogai a processus alveolaris atrophi­­ája következtében már helyükről kimozdultak, és ezáltal súlyos funkcionális és fonetikus zavarokat okoztak. A fokozódó kilazulás és a malocclusio következménye a felső és az alsó frontfogak elvesztése volt. Röviddel az­után, hogy a szükséges fogeltávolításokat elvégeztük, a fogatlanná vált területet felnyitottuk, alapos curettage-t végeztünk és a fogmedret HA­Érkezett: 1993. november 14. Elfogadva: 1994. május 20. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom