Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7. szám

Fogorvosi Szemle 87. 191—199. 1994.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: dr. Szabó György), Budapest Távközlési Kutatóintézet, Budapest

Lehetőségek az orvosi implantátumok felületi tulajdonságainak javítására (1. rész)

DR. SZARÓ GYÖRGY. KOVÁCS LAJOS és DR. VARGHA KÁLMÁN

Dolgozatunkat három részre tervezzük. Az első, a jelenlegi részben a felületkezelési eljárásokról kívánunk áttekintést adni. A második részben ismertetjük a munkacsoportunk által kidolgozott kristályos szerkezetű titán-oxid kerámiabevonatot kialakító eljárást, a réteg jelentőségét és az ezzel kapcsolatos mechanikai, kémiai vizsgálatokat. A harmadik, a befejező részben az oxidkerámiával bevont implantátumok klinikai eredményeiről kívánunk beszámolni.

Az emberi szervezet közvetlenül csak a beültetett implantátum felületével érintkezik, ezért annak felületi minősége döntő mértékben meghatározza az implantátum és a környező szövetek kapcsolatát, vagyis az implantátumok „biokompatibilitását”. Napjaink egyik legfontosabb kutatási célja, az implantátumok felületén kialakított rétegek kedvező befolyásolása, és így a biokompatibilis tulajdonságok javítása.

A felületi (interface) rétegtől elvárjuk:

— kialakítása ne befolyásolja (ne változtassa) a belső anyag „búik” tulajdonságait,

— a kémiai, elektromos, mechanikus és termikus igénybevételnek ellenálljon,

— időben állandó tulandonsággal rendelkezzen.

Az implantológiában széles körben alkalmazott titánimplantátumok kedvező biokompatibilitását a fém kiváló kémiai, fizikai, valamint mechanikus tulajdonságaira és a felületén spontán képződő „öngyógyulásra” képes titán-oxid előnyeire vezették vissza (2).

Az utóbbi időben viszont rájöttek, hogy a spontán képződő titán-oxid nagyon vékony, amorf szerkezetű, porózus és vírushordozó is lehet, nem igazi záró (barrier) réteg [3]. Igazolták továbbá [2], hogy röviddel a beültetés után titánionokat lehet kimutatni a szervezet csaknem minden részében. Breme [4] nyulakon végzett kísérletei szerint a titán beültetését követő 6. héten a normálisnál jóval magasabb Ti-ion-koncentráció van jelen (I. táblázat). A 16. hét után mért értékek már megfelelnek az átlagosnak, de az átmeneti feldúsulás figyelemre méltó. Mosser és munkatársainak [5] vizsgá-Érkezett: 1994. január 17. Elfogadva: 1994. május 18.

191