Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-06-01 / 6. szám
Megbeszélés A WHO által meghirdetett ,.Egészséget mindenkinek 2000-re!” program fogászati célkitűzéseit Magyarország is elfogadta. Ennek a gyermekeket érintő részletei a következők [5, 15]: az öt-hat éves gyermekek 50%-a cariesmentes legyen, a 12 éves gyermekeknek maximum 3 DMF-foguk legyen, a 18 éves korosztály 85%-a rendelkezzék teljesen megtartott fogazattal. A cariesprevalenciát általában 12 éves korban vizsgálják (ez a WHO célkorosztálya), a hét- és a 14 éves korosztállyal kapcsolatban kevesebb adattal rendelkezünk. Az adatok szerint hazánkban a cariesintenzitás még mindig magas, és általános cariesprevalencia-csökkenés nem észlelhető [3]. A WHO által szervezett és végzett szűrővizsgálatok legutóbbi adatai alapján az 1983 és 1989 közötti időszakban a hat-hét éves gyermekek dmft-átlagértéke, 5,7, DMFT-átlagértéke 1,1., a 12 évesek DMFT-átlagértéke 5, ill. 5,5 volt [13], Ehhez képest a hétéves korosztályban általunk talált 0,79-es dmft, a 0,12-es DMFT és a 12 éveseken talált 2,11-es DMFT-átlagérték igen jónak mondható. A különbség magyarázható egyrészt a két vizsgálat között eltelt idővel, az 1985-ben indult országos gyermekfogászati prevenciós program [14] pozitív hatásával; másrészt összefüggésben lehet azzal is, hogy a gyerekek nagy része több éve klinikánk gondozása alatt áll. A klinikához tartozó általános iskolákban a gyermekeket I. osztályban vesszük gondozásba, így a 7 évesek egy része még nem tekinthető gondozottnak. A többi gyermeket viszont 6., illetve 8. éve rendszeresen ellenőrizzük, szükség esetén kezeljük. Preventív eljárásban a vizsgált gyermekek nem részesültek, egészségnevelő programjainkban azonban részt vesznek. Valószínűleg egészségnevelő munkánknak is köszönhető, hogy — amint ez kérdőíves felmérésünk során kiderült —- táplálkozási és szájhigiénés szokásaik is jobbak az átlagnál [10]. Bár a jelen — bizonyos szempontból kiragadott — viszonylag kis létszámú populációban végzett felmérésünk eredményei kedvezőek, az ország különböző területeiről származó adatok szerint az egyes települések között nagyon nagy különbségek lehetnek (azon túl is, hogy a vizsgálatokat nem ugyanazok végzik, a vizsgálati kritériumok, ill. a preventív módszerek alkalmazási lehetőségei különbözőek). A hazai adatok többsége azt mutatja, hogy a jövőben célkitűzéseink elérése érdekében preventív tevékenységünk fokozására lenne szükség, elsősorban helyes táplálkozási és szájhigiénés szokások kialakítása, valamint a fluoridok megfelelő alkalmazása területén. Igen fontos a preventív szemlélet kialakítása a fogorvosok és a leendő fogorvosok körében is, ami biztosítja a preventív programok sikerét. IRODALOM: 1. Bánóczy JEsztári Hadas É. és mtsai: A fóti gyermekvárosban végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai. Fogorv. Szle., 69, 353, 1976. — 2. Bánóczy JScheinin A., Esztári I. és mtsai: WHO xilit cariespreventív program hároméves eredményei magyarországi gyermekotthonokban. Fogorv. Szle., 78, 329, 1985. — 3. Bánóczy JA cariesprevenció 162
