Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-04-01 / 4. szám

SZERZŐINK FIGYELMÉBE A Fogorvosi Szemle a Magyar Fogorvosok Egyesülete hivatalos közleményeként -- egy­részt a magyar fogorvosok szakmai képzését és továbbképzését, valamint tájékoztatását szolgálja, másrészt a magyar sztomatológiai kutatás eredményeit ismerteti. E célok megvalósítása érdekében közlésre elfogad: 7. A szerkesztőség felkérésére, ül. a szerkesztőséggel történt előzetes megállapodás alapján írt munkákat: 1.1. Az orvostudománynak a fogorvosi tevékenységet érintő, valamint a fogorvostudo­mány egyes részdiszciplínáinak haladását tükröző, értékelő jellegű összefoglaló referátumo­kat. Terjedelmük a tárgykörtől függően kb. 10-12 szabvány gépírt oldalnyi is lehet. 1. I. I. Szerkezeti felépítésük az anyag természetétől függően különböző lehet, de alapvető­en kötetlen. 1.1.2. A kézirathoz összefoglalás angol nyelven csatlakozhat. 1.1.3. A kézirathoz csatlakozó irodalomjegyzéket illetően értelemszerűen a 2.1.1.7. pont­ban leírtak az irányadók. 1.2. Összefoglaló áttekintést felkért szerző vagy általa vezetett kutatócsoport kollektív tudományos munkájának jelentős periódusáról, eredményéről, legföljebb mintegy 8-10 szab­vány gépírt oldal terjedelemben. 1.2.1. Szerkezeti felépítése kötetlen, de többnyire előnyös, ha a 2.1.1. pontban leírtakat betartja. 1.2.2. A kézirathoz angol nyelvű összefoglaló csatlakozhat. 1.2.3. A kézirathoz csatlakozó irodalomjegyzéket illetően értelemszerűen a 2.1.1.7. pont­ban leírtak az irányadók. 2. Eredeti közleményeket, mégpedig: 2.1. Beszámolókat önálló tudományos munkáról, a sztomatológiát közvetlenül érintő alap- és alkalmazott kutatásban elért eredményekről, kísérletes vagy klinikai vizsgálatokról, klinikai módszerekről és tapasztalatokról, fogtechnikai (laboratóriumi) eljárásokról. Alapvető köve­telmény, hogy a közleménynek újat kell tartalmaznia; már — akár csak külföldön is — ismert eredmények ellenőrzéséről és igazolásáról legföljebb rövid beszámoló közölhető. Kísérletes vagy klinikai tapasztalatokra nem támaszkodó elméleti megfontolások csak akkor kerülhet­nek közlésre, ha ú jszerű szemléletük folytán a kutatást serkenthetik. E beszámolók terjedel­me legföljebb 5-8 szabvány gépírt oldalnyi lehet. 2.1.1. E beszámolók szerkezeti felépítésében előnyös az alábbi tagozódás: 2.1.1.1. Rövid bevezetés. E néhány sorból ki kell tűnnie a munka célkitűzésének. 2.1.1.2. Irodalmi áttekintés. A végzett tudományos munka előzményeit feltáró, tartalmá­hoz kapcsolódó irodalmi adatok tömör, lényegre törő, kritikai ismertetése. Az így említett műveket a közlemény végén álló irodalomjegyzéknek — lásd a 2.1.1.7. pontban — tartalmaz­nia kell. Hivatkozás másodkézből átvett adatokra ebben az áttekintésben csak kivételesen engedhető meg. 2.1.1.3. Vizsgálati anyag és módszer. Az olvasót pontosan tájékoztatni kell a vizsgálati anyag összetételéről, klinikai vizsgálatokban reprezentatív jellegéről, a válogatás módjáról, a vizsgálatok „vak’' vagy „nyílt” módjáról, az esetleges összehasonlítás alapjául szolgáló kontroliokról. A módszert úgy kell leírni, hogy a leírás nyomán — az irodalmi hivatkozások figyelembevételével - - a probléma iránt érdeklődő szakértő olvasó meg tudja ismételni a vizsgálatokat. 2.1.1.4. Eredmények, megállapítások. Ugyanaz a tény (lelet, eredmény) vagy ábra, vagy táblázat formájában közölhető. Összefüggő mondatokban leírható megállapítások táblázat­ba foglalása csak akkor engedhető meg, ha az érthetőséget könnyíti, ill. helykíméléssel jár. Ábrán, ill. táblázatban mutatottak részletes szöveges leírása többnyire felesleges. A vizsgála­tokban nyert számszerű adatok statisztikai értékelése, különösképpen epidemiológiai tárgyú közleményekben, nemkülönben csoportok összehasonlításakor kívánatos. 12]

Next

/
Oldalképek
Tartalom