Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
létszám az incisiók számával megegyező volt. A maxillaris és mandibularis folyamatokat nem különítettük el, mivel a két állcsont eredményei számításainkban nem mutattak lényeges eltérést. Az incisiók és az időjárási események közötti összefüggést számítógépes feldolgozással a lineáris korrelációs együttható meghatározásával vizsgáltuk [4]. Az eredményeket 10 napos és havi összevonásokat tartalmazó táblázatokban adtuk meg. Eredmények A //. táblázat az esetek számának havonkénti, a III. táblázat pedig tíznapos összevonásával származtatott adatok elemzéséből kapott eredményeket mutatja. A figyelembe vett időszak hosszából következik, hogy az elemszám ni =60, illetve n2= 179. Az ezekhez tartozó kritikus korrelációs együtthatók értékei 0,10, 0,05 és 0,01 valószínűségeken rendre a következők: 0,21.0,25 és 0,33, illetve 0,13, 0,15 és 0,19. A táblázatokban a P értékei azt mutatják, hogy milyen valószínűségi szinten tekinthetjük szignifikánsnak az r korrelációs együttható eltérését 0-tól. II. táblázat Szignifikáns korrelációs együtthatók az adatok havi összevonásával ni = 60 I ncisiók Melegfront-cik Ion Anticiklon Belső 0,21 0,10 -0,33 0,01 Külső 0,22 0,10 0,24 0,10 Összesen 0,30 0,05 -0,30 0,05 III. táblázat Szignifikáns korrelációs együtthatók az adatok 10 napos összevonásával n2 = 179 Incisiók Melegfront Hidegfront Okklúziós front Ciklon r P r P r p r P Belső 0,13 0,10-0,15 0,05 Külső 0.23 0.01-0,14 0,10 0,13 0,10-0,15 0,05 Összesen 0.21 0,01 —-0,19 0,01 A táblázatokból kitűnik, hogy az incisiók száma leginkább a melegfront és a ciklonáris helyzetek gyakoriságával mutat szignifikáns összefüggést. Az r negatív értékei ciklonális helyzetben és a hidegfrontnál azt mutatják, hogy ha az adott időjárási esemény gyakorisága pl. növekszik, akkor az incisió előfordulása csökken. 101
