Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-02-01 / 2. szám
[22], a szájpadi kontúrok morfológiájának fonetikai jelentőségével [13, 16, 25, 26]. Smith [24] szerint a fogeltávolítás előtti adatok figyelembevétele is igen fontos lehet fonetikai szempontból. Az irodalmi adatok és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy e tématerület még ma is mellőzött, jelentőségéhez mérten kidolgozatlan „fejezete” a fogpótlástannak. A szerzők leginkább a fogpótlást viselők hangképzésével foglalkoznak, s megállapítják például, hogy a protézisviselők beszédében bizonyos mássalhangzók képzése torzul, nem keresik azonban a választ arra, hogy a teljes protézis viselése hogyan és milyen mértékben változtatja meg például a különféle hangkapcsolatok ejtését, a beszéd szupraszegmentális sajátosságait (tehát a hangsúlyt, a hanglejtést, a beszédsebességet stb.), milyen hatással van a beszédképzés teljes folyamatára. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálatokat húsz 51-65 éves, teljes alsó-felső lemezes fogpótlást viselő, protézisével megelégedett (jól rágó és beszélő), azt legalább egy éve használó, valamint húsz természetes, hiánytalan fogazatú és normális okklúziójú személyen végeztük, nemre való tekintet nélkül. A beszédvizsgálatokhoz olyan (különböző hosszúságú szavakból, szószerkezetekből, mondatokból és szövegrészekből álló) korpuszt állítottunk öszsze, amely átfogó értékelést tett lehetővé, mivel: 1. minden magyar beszédhang előfordult benne közel azonos fonetikai helyzetben; 2. alkalmas volt a hangok képzésének és a hangkapcsolatok ejtésének a megfigyelésére, valamint a szóhossz növekedésével járó artikulációs problémák vizsgálatára; 3. a szupraszegmentális eszközök használatában jelentkező zavarok vizsgálatára; sőt 4. a beszédszituáció természetességét zavaró körülmények vizsgálatára is. A kísérleti személyek a szöveget előzetes tanulmányozás után kétszer olvasták fel. Először csupán próbaként; majd másodszorra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékének stúdiójában akusztikai mérésekre alkalmas hangfelvételt készítettünk a felolvasásokról. A hangfelvételek elemzése részben a hangzás szubjektív megfigyelésével (többször ismételt lehallgatásával), részben VII (Voice Identification, Inc.) 700-as dinamikus hangszínképíróval (spektrográffal), részben IBM-kompatibilis számítógépen a kiválasztott minták analóg/digitális (A/D) konverziója alapján akusztikus elemzőprogramokkal történt. Eredmények és következtetések A természetes fogazatúak és a teljes alsó-felső protézist viselők beszédstruktúrája között jelentős a különbség. 1. A teljes lemezes fogpótlást viselőkön elsősorban a labiális [b, p, те], a labiodentális [/, v], a dentális, dentialveoláris [t, d, n, s (sz)*, z, ts (c), dz, * A szögletes zárójelben a hangok nemzetközi átírását adjuk meg, kerek zárójelbe a helyesírási alakot tettük. 46
