Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-07-01 / 7. szám

fogívszűkület eredményes kezelése után metszőfogtorlódásban megnyilvánuló recidívához vezet [9].

Végül is minden fogívszűkülettel együtt járó eltérés prognózisa extractióval, de különösen anélkül kezelt esetekben 15-17 éves kor után a recidiva veszélyét rejti magában, s ez időben és logikailag összefügg a bölcsességfogak kifejlődésével és sikertelen áttörési indításával [2]. Ezt a logikai összefüggést végül is fejlődéstani vizsgálatok nem igazolták, de nem is tagadják ennek a lehetőségét [1. 5, 7].

Az ellenérv az, hogy nehezen képzelhető el, hogy a fogív utolsó tagjaként helyhiány miatt áttörni nem tudó bölcsességfog az előtte lévő hét fogat mesial felé tudná nyomni, hiszen azok már előzőleg elfoglalták meghatározott helyüket a fogívben és így az occlusióban is.

A klinikai tapasztalat az, hogy Angle I. és II. osztályú fogívszűkülettel és metszőfogtorlódással kombinált anomáliák az áttörni nem tudó bölcsességfogak kifejlődése idején súlyosbodást mutatnak, a kezelt esetek pedig nemritkán recidiválnak [2, 8].

Az impactált bölcsességfogak okozta szinte mindig biztosan bekövetkező

patológiás elváltozásokat és a fogszabályozási szempontokat együttesen ügyelembe véve ezeknek a fogaknak a preventív eltávolítása mindenképpen indokolt [2, 3, 4, 7, 8, 9].

Az impactált bölcsességfogak felfedezése leggyakrabban a fogszabályozó kezeléséhez kötődik, hiszen a kezelés kezdetekor és befejezésekor készített ortopantomogram vagy teleröntgenkép ezeket kimutatja (1. ábra). Fogszabályozó kezelés nélküli esetekben a fogorvos csak később, és csak akkor diagnosztizálja az impactiót, ha az már panaszokat okoz.

Fontos kérdés, hogy fogszabályozó kezelés során felfedezett impactált bölcsességfogak preventív eltávolítását mikor a legcélszerűbb elvégezni.

Fogszabályozási szempontból legelőnyösebb a kezelés közben vagy a kezelés aktív fázisának befejezésekor [8].

Műtéttechnikailag azonban van az impactált bölcsességfogaknak egy olyan fejlődési stádiuma, amikor eltávolításuk a legkönnyebben kivitelezhető'[9].

Ha az impactált bölcsességfog gyökere még nem fejlődött ki, csak a koronája van meg, eltávolítása nehéz, mert mélyen fekszik a csontban, ezért emelő használata is tilos. A csontkripta feltárása ilyenkor túl sok csontveszteséggel jár, és az alsók esetében az idegsérülés is szóba jön (2. ábra).

Ha a gyökér már teljesen kifejlődött, hegyes, görbe gyökerek esetén az eltávolítás ugyancsak nehéz. A gyökérfractura és a feltárásával járó nagy csontveszteség ismét csak komplikációhoz vezethet (3. ábra).

Műtéttechnikailag legjobb, ha az impactált bölcsességfog gyökere kétharmad, háromnegyed részéig már kifejlődött, és a gyökérfejlődés még folyamatban van [9J. A nyitott gyökércsúcs ilyenkor még vaskos és gömbölyded, ami a még meglévő follicularis cystával együtt a fog kimozdítását megkönnyíti. Ilyenkor lehet a legeredményesebben emelőt használni, és az adott helyzethez mért legkevesebb csontveszteséggel lehet a fogat a fiatal, plasztikus csontból kimozdítani (4. ábra).

228