Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-06-01 / 6. szám
A különböző koponyákat erre a célra kifaragott keményhab tömbbe illesztettük, amit a röntgengépbe, a páciensnek megfelelő helyre felszerelt műanyag lapra helyeztünk. Ennek segítségével, valamint a homloktámasz - szal tudtuk a megfelelő pozíciót rögzíteni. Eredmények, megbeszélés Az OP-n megfigyelhetjük a processus pterygoideusok lateralis lemezét, amely az anatómiai szituációnak megfelelően hátulról nekifekszik a tuber maxillaenak, majd a koponyaalap felé haladva elválik attól, és dorsal felé hajlik. így az OP-n a két képlet között egy V alakú rés támad, amely a fissura pterygomaxillarisnak felel meg (1 -6. ábra) [8]. E képlet megjelenése nagyban függ a leképezés módjától (N, S), ugyanis minél inkább az ún. sinusállásba (S) állítjuk a röntgengépet [10], és úgy készítünk felvételt, annál inkább ,,összenyomódik" a kép, egyre több képlet vetül egymásra, így a fissura pterygomaxillaris vonalszerűvé válik, majd eltűnik, mert a processus pterygoideus rávetül a tuber maxillaera, illetve a maxillára. A koponyaalapnak az OP-n látható, a fissura pterygomaxillarist keresztező szakaszát az anatómiában crista infratemporalisn&k nevezzük, amely hol lefelé és dorsal felé tekintő, a koponyaalapról lehajló csonttövisként (1. ábra), hol elhúzódó csontlécként ábrázolódik. Ugyancsak a fissura pterygomaxillarisra, de annak alsó harmadára képeződik le a processus muscularis mandibulae. A processus muscularis az OP-n kissé elmosódottan vetül, melynek oka egyrészről az, hogy az élesen vetülő réteg perifériáján vagy azon kívül van [1, 4, 6, 8, 10], másrészről itt a csont maga vékony, egyenetlen vastagságú, amelyre levegő és lágyrészek vetülnek [11]. A szájpadcsont processus pyramidalisa [8], amelynek az anatómiai szituációja megegyezik az OP-n elfoglalt helyével, szintén e területre vetül. Az OP-n a szájpadcsont folytatásába esik, annak hátsó részéről kanyarodik a tuber maxillae mögé, vagy rávetül arra (a beállítástól függően), és a processus pterygoideus alsó szélét egészíti ki. A legtöbb OP-n egyenlő oldalú háromszög alakú tüskeként vetül, amelynek hegye dorsal felé és lefelé tekint. Beállítástól és anatómiai szituációtól függően, hol egészen hegyes tüskeként, hol tompa, elmosódott, lekerekített végű háromszögként ábrázolódik. A megjelölt száraz koponyákról készített felvételeink ezt igazolták (2. ábra). A processus pyramidalis alatt ritkán egy másik képlet is látható, a miniatűr hüvelykujj formájú hamulus pterygoideus (2., 3. ábra), [8]. Annak ellenére, hogy a hamulus pterygoideus a processus pterygoideus medialis lemezéről ered és az ortopantomográf élesen vetülő rétegébe csak a lateralis lemez esik bele, ritkán megjelenhet a hamulus is, ha elég nagy, hiszen lateral felé hajolva elérheti az élesen vetülő réteget. Ettől laterálisán, de ugyancsak a külső koponyaalapon, a mandibula ízületi nyúlványának és fejecsének, valamint a rágóízület vápájának értékelésében okoz zavart egy másik anatómiai képlet. Ez a spina sphenoidalis, amely a csúcsával lefelé néző, az OP-n egyenlő oldalú háromszög alakú tövisként vagy csontívként vetül az ízületi fejecsre és vápára, zárt száj mellett. Bizonyosságunkat jelölt száraz koponyáról készí-200
