Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-05-01 / 5. szám
roszondával készült elemzési adatai kvantitative is jellemzi, és megerősítik a Ni kioldódását (IV. táblázat). A —350 mV-on N2-nel telített oldatban polarizált minta felülete — Ni oldódás miatt — Ni-atomokban elszegényedik. IV. táblázat A II.5 minta felületének analízise A polarizáció oldott gáz Ni-tartalom о/ /о potenciálja mV ideje óra áram mentes — — 4.4 potenciál-230 e levegő 4.4-350 e nitrogén 2.8 Megbeszélés Különböző módszerekkel vizsgáltuk a potenciál függvényében NiCr és rozsdamentes fogászati acélon spontán képződő felületi film stabilitását. Katódosan aktivált fémfelületen meghatározott áramtranziensek segítségével meghatároztuk azt a potenciálintervallumot, ahol az ötvözetek Ni kioldódása lehetséges. Ez elsősorban a korróziós potenciálnál —150, —200 mV-tal negatívabb potenciálokon várható akkor, ha a passzív film időlegesen aktiválódik, megsérül. Ez az állapot metastabil, és véletlenszerűen jön létre, amelynek a fémben lévő zárványok és az oxidrétegben lévő hibahelyek kedveznek. Stewart [19] hasonló metastabil lyukképződést, vagy ahogy a szerző nevezi „lyukképződési kísérletet” talált semleges kloridoldatban, rozsdamentes acélon. Böhni [20] ugyancsak metastabil lyukképződést figyelt meg rozsdamentes acélon kloridoldatban, a lyukképződési potenciálnál negatívabb potenciálon. A metastabil lyukak élettartalma függ a potenciáltól és a kloridkoncentrációtól. Ezek a metastabil lyukak — és ezt SEM felvétellel is alátámasztja a szerző — réskorróziós támadások kiindulópontjai lehetnek. A bemutatott mérésekből nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik vizsgált ötvözet Ni-kibocsátása a legkisebb, azaz melyik ötvözeten képződő oxid a legstabilabb. Az összehasonlításhoz hosszú idejű mérésekre, valamint a passzív réteg összetételének és szerkezetének ismeretére lenne szükség. A bemutatott mérések megfelelő alapot jelentenek ahhoz, hogy a szájban „in vitro” körülmények között végzett potenciálméréseket értelmezni tudjuk. Ha ugyanis egy potenciálmérő szondával mért fogmű (híd, korona) potenciálja nem az adott ötvözetre jellemző korróziós potenciált mutatja, hanem annál —150, —200 mV-tal negatívabb értéket, akkor, mint azt tranziens méréseink is mutatják, a Ni oldódása lejátszódhat. Ha ez a poten174
