Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-05-01 / 5. szám
fogorvosokat, mondván hogy „közelebb állnak a kispolgári réteghez mint a többi szakorvosok”. A közgyűlésen Lőrinczy Ervin néhány mondattal napirendre tér a fogászvizsga mint befejezett tény felett. Már nem 120 vizsgázóról (1. rendelet), hanem 181-ről szól, és kijelenti — nyilván megnyugtatás végett — hogy „több vizsga tehát nem lesz” [20]. Sajnos tévedett, mert 1962-ben újból volt vizsga. 9. ábra. Kemény Imre Az 1949-es évet a politikai fordulat évének nevezik, amikor a kommunisták teljesen átvették a hatalmat. Ezt tükrözi az is, hogy az 1949. évi közgyűlésen az újonnan választott titkár és főtitkár hosszan taglalják a fogorvosok lojalitási kötelezettségét a Szovjetunió, annak lenini-sztálini bolsevik pártja, Rákosi, Geró és Farkas elvtársak iránt [30]. A szakszervezet által irányított, ellenőrzött szakcsoport vezetése nem volt könnyű. Ezt az is jelzi, hogy legfőbb vezetői (elnök, főtitkár) gyakran változtak, sőt váltották egymást; előfordult, hogy elnökből főtitkár lett. Ez az elnökök és főtitkárok tisztség szerint különválasztott, időrendi felsorolását nehezíti. Ehelyett alfabetikus sorrendben közöljük neveiket: Balogh Károly, Berényi Béla, Kemény Imre, Kende János, Kertész Jenő, Kovács György, Lőrinczy Ervin, Móczár László, Rados Imre, Simon Béla, Sugár László, Varga István. 1956-ban, októberben a Fogorvosi Szemle még megjelent, de novemberben és decemberben már a forradalom eseményei ezt nem tették lehetővé. A szakcsoport vezetősége 1956 decemberében lemondott, s a vezetést öttagú Ideiglenes Intézőbizottság vette át. Az ügyvezető elnökséget Varga István vállalta. Új végleges vezetőség választása csak 1958-ban történt. Dolleschall Frigyes egészségügyi miniszter 1959-ben rendeletet adott ki újabb fogtechnikusvizsgáról. Ez a rendelet három hónapos tanfolyam elvégzése után, ismét újabb vizsgázott fogászok működését tette lehetővé. A tanfolyamon való részvételről felvételi vizsgán döntött egy 8 tagú bizottság. 8. ábra. Balogh Károly 160
