Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-05-01 / 5. szám

volna, mert igen sokan több egyesületnek is tagjai voltak. A hatékonyabb és nem széjjelforgácsolódó szakmai élet kialakítását célozta két egyesületnek, a Budapesti Fogorvosok Egyletének és a Központi Magyar Fogtani Társulatnak 1905-ben történt egyesülése Magyar Fogorvosok Egyesülete (MFE) néven. Az MFE megalakulása, de főleg tevékenységének kezdeti szakasza eltüntetésre váró fehér foltja szakmatörténelmünknek. A fehér folt sajátságos oka az, hogy a hazai fogászat akkori, különben kitűnő krónikása Salamon Flenrik személy szerint éles ellentétbe, kínos sajtópolémiába [24] került az új egyesület létrehozójával, Antal Jánossal, és ezt évek múltán sem akarta történelmi írásaiban feleleveníteni [26].

Az egyesülés úgy történt, hogy 1905 november 24-én mindkét egyesület rendkívüli közgyűlést tartott. Itt kimondották egyrészt feloszlásukat, másrészt azt, hogy beolvadjanak a nyomban megalakuló Magyar Fogorvosok Egyesületébe. 1905 december 15-én az MFE közgyűlése megválasztotta első tisztikarát. Az elnök Antal János (1869—1946) magántanár, a budai Irgalmasrendi Kórház (ma ORFI) fogászati osztályának főorvosa, titkára pedig Körmöczi Zoltán (1877—1958) lett [31]. A tisztikarban és a választmányban helyet kaptak a két megszűnt egyesület tisztségviselői és a szakma számos prominens képviselője. Antal János az egyesület alapítása után megindította Magyar Fogorvosok Lapja címmel az MFE hivatalos közlönyét. A lap negyedévenként jelent meg, és a tagok díjtalanul kapták. A lap szerkesztője és laptulajdonosa Antal János, főmunkatársa Körmöczi Zoltán volt. Az új egyesület megbecsülését jelzi, hogy első tudományos ülését megtisztelte jelenlétével Láng Lajos, a Tudományegyetem rektora és Gener sich Antal orvoskari dékán.

Antal elnöki és szerkesztői pályafutása 1907-ben hirtelen megszakadt. Ebben némi része volt a fogtechnikuskérdésben elfoglalt, megegyezésre törekvő álláspontjának [4, 2] is, de főleg a Fogászati Klinika több tagjától, elsősorban Salamon Henriktől eredő, a tudományos felkészültségét kétségbe vonó és a munkásságát diminuáló támadásoknak. Ennek hatására egyesületének alelnöke, Láng Ignác és választmányának tagjai ellene fordultak. Antal ezért lemondani kényszerült tisztségéről, és megszüntette a Magyar Fogorvosok Lapja megjelentetését.

Az ügy utórezgése, hogy Antal János, aki sérelmesnek vélte az őt érő támadásokat, azt közel két évtizeden át igyekezett megtorolni. 1920-ban kis füzetecskét jelentetett meg, amelyben Szabó József és Salamon Henrik proletárdiktatúra alatti magatartását bírálta [2]. A brosúra megjelenését Szabó és Salamon elleni, sokáig elhúzódó, de felmentéssel végződő fegyelmi vizsgálat és bíróság előtti perek követték [26]. 1923-ban a Fogorvosi Szemle rövid hírben közli, hogy Antal János, Szabó József és Salamon Henrik között évek óta tartó per „az ügynek kölcsönös tisztázása után békés úton befejezést nyert”.

Antal utóda Rothman Armin magántanár, a budapesti Poliklinika fogászati osztályának főorvosa lett, az MFE titkára Körmöczi Zoltán maradt, aki 1908 végén mint szerkesztő megindította a Fogorvosi Szemlét. Célkitűzése, hogy „száműzzünk a lap keretéből minden személyes élű támadást és vitát”. Az Árkönyv-klinika orvosai jó ideig nem vesznek részt az új egyesület életében, és nem írnak lapjába, a Fogorvosi Szemlébe. A MFE és Árkövy

152