Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-04-01 / 4. szám

Co -Cr Ni-Cr 1. ábra. CoCr-ötvözet korróziós diagramja, a 2. ábra. NiCr-ötvözet korróziós diagramja, a letörést potenciáltartományokat az ábra felső letörési potenciáltartományokat az ábra felső részén kinagyítottuk. részén kinagyítottuk. így in vitro alkalmatlan elektrolitnak. Különböző összetételű nyálpótlókat használtak. [5, 6, 9. 12], sőt egyes irodalmi adatok szerint a Ringer-oldatot is megfelelőnek találták [9]. Mi vizsgálatainkban kontrollelektrolitként az A puffernek nevezett oldatot alkalmaztuk, mely ugyanazon és ugyanolyan mennyiségű szervetlen sókat tartalmazta, mint a múnyálkészítményünk, mivel a Ringer-oldat magas kloridion tartalma miatt erősen rontaná a korróziós körülményeket — a kloridion megnöveli az oldat korrozív hatását azáltal, hogy csökkenti a letörési potenciálok értékét. Azért, hogy összehasonlíthassuk saját készítményünk korrózióra való hatását a humán nyáléval, mértük a korróziós értékeket a Fusayama-nyál­­pótlóban is. Méréseink szerint a műnyálkészítményünkben a korróziós viszonyok kö­zel azonosak voltak, mint a Fusayama-nyálpót lóban. Összhangban mások eredményeivel a NiCr-ötvözet korróziós rátáját találtuk nagyobbnak, s a passzivációs szakaszok is rövidebbek voltak [3, 5, 8, 12]. A CoCr-ötvözetek felszínén kialakuló néhány nanométer vastagságú, ösz­­szefüggó krómoxid-hidroxid összetételű passzív réteg igen ellenálló a korró­ziós behatásokkal szemben [3]. A nem nemesfémekből készült ötvözetek fogászati felhasználásánál az esztétikai és a funkcionális problémák mellett a korróziójuk révén keletkező termékeiknek a fémallergia kialakulásában játszott szerepe is felvetődik [1, 3, 7, 8]. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom