Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-04-01 / 4. szám
Az elektrokémiai korrózió paraméterei II. táblázat Módszer: Potenciodinamikus polarizáció Készülék: Korróziós Mérőrendszer No 351 (EG + G, Princeton Applied Research) légkeveréses rendszer Elektrolitrendszerek: Nyálpuffer : A Műnyál : В Fusayama-műnyái: C Induló potenciál:-0,25 V/Ecor, Késleltetés: 1 óra Feszültséglépcső: 0,1 mV/sec Mérés befejezése: 10~3 A/cm2 Referenciaelektród: telített kalomelektród Ellenelektród: Platinaháló (8x8x0, 2 mm) I R-Kompenzáció: Haber—Luggin-kapilláris ment System 351 typ./EG + G, Princeton Applied Research készüléken J. Geis-Gerstorfer által kidolgozott módszerrel +37 °C-on végeztük [4, 5]. A mérés műszaki paramétereit a II. táblázatban foglaltuk össze. A polarizációs görbéket negatív potenciálértékből kiindulva anódos irányban vettük fel, s ily módon passzíváivá a fémfelszíneket 60 perces előpolarizáció után kezdtük el a korróziós méréseket. A mérési tartományt a — 1,0 V és a + 1,0 V között választottuk meg, 0,1 mV/sec feszültséglépcsőt alkalmaztunk. A mérésekhez használt elektrolitok összetételét a III. táblázatban tüntettük fel. Mivel a természetes humán nyál bomlik, így helyette a szájmiliőt leginkább szimuláló Fusayama által kidolgozott nyálpótlót használtuk kontrollként [9]. Eredmények Mérési eredményeinket a IV. táblázatban foglaltuk össze. A letörési potenciálok értéke gyakorlatilag mindkét ötvözetnél azonos volt az A pufferben: NiCr: 0,08 V és CoCr: 0,09 V. A műnyálkészítményekben ez az érték jelentősen megemelkedett, a NiCr-ötvözetnél az emelkedés még kifejezettebb, a műnyálkészítményünkben a 0,48 V, a Fusayama-nyálpótlóban 0,52 V. Az 1. és a 2. ábrán a polarizációs görbéket ábrázoltuk, a fontos részletet inzertben kinagyítottuk. Az 1. ábrán a CoCr-ötvözet feszültség-áramerősség diagramját ábrázoltuk. Az a potenciálérték, ahol az áram pólust vált, a korróziós feszültség értéke, jelen esetben —0,23 V az A pufférben, és —0,26 V a műnyálban. Ennél a feszültségértéknél megindul a fémionok kilépése az ötvözetből, s tart addig, míg a feszültség értéke el nem éri a passzivációs értéket. Itt lassuló áramerősségváltozás mellett nő a feszültség értéke, s megszűnik a fémionok kilépése. A passzivációs zónában állandó áramerősség mellett nő a feszültség egészen addig, míg el nem éri a letörési potenciál értékét : jelen esetben 0,09 V az A pufferben és 0,48 V a műnyálban, illetve 0,52 V a 122
