Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-01-01 / 1. szám
34. A galvanodentes mérés eredménye: kód: 1 kóros 0 nem kóros fogak (pót lások): 11-18 kóros nem kóros 101. 21-28 kóros nem kóros 102. 31-38 kóros nem kóros 103. 41-48 kóros nem kóros 104. 35. Javasolt terápia: 36. Kontroll: kód: 1 állapota változatlan 2 állapota javult 0 panaszai megszűntek 1 hónap után 105. 6 hónap után 106. 12 hónap után 107. A kitöltést végző aláírása Lényegesnek éreztük, hogy foglalkozzunk a korábbi allergizáció lehetőségével [ad 4—8] és a környezeti fémallergénekkel [ad 9—10]. A hajlamosító tényezők között feltételezésünk szerint lényeges tényező lehet a szájban lévő fémek allergénné válásában a nyál pH-jának változása, amit természetesen egyaránt befolyásolhat a gyomorsaveltérés és a gyógyszerhatás [ad 11] Az allergiás családi hajlam szintén anamnesztikus adat [ad 12—13]. A hajlamosító tényezők számát bővítik a páciens sajátos étkezési szokásai [ad 14—16], illetve gastroenteralis panaszai. így ezekre is kérdéscsoportot dolgoztunk ki [ad 17—19]. A gastroenteralis eltérésekre utaló szubjektív panaszok mellett a klinikai kép adatai is fontos információk, melyek nemcsak a száj nyálkahártyára és az ajakkörnyékre, hanem az egész testfelületre is kiterjedhetnek intenzitásuktól függően [ad 20—23]. A gyógyszerhatás mellett [ad 24—26] a nyál pH-jának vizsgálata [ad 27], a fogazati status [ad 28] és a fogászati ötvözeteknek szájban való megjelenésének időbelisége, fémösszetétele [ad 29—33] feltételezésünk szerint további fontos adatot nyújt. Külön rögzítjük a Galvanodent készülékkel mért értékeket [ad 34]. A kórosan magas értékek a szájüregben a fémötvözetek jelenlétében, illetve azokon végbemenő korróziós folyamatokat jelzik. Miután a készülék nem fémspecifikus, az allergénként szereplő fém identifikálására epicutan tesztelést végzünk, melynek eredményét ugyancsak feljegyezzük [ad 31]. A javasolt terápiát, az új fogpótlás anyagára tett javaslatot külön pont tartalmazza [ad 35] ugyanúgy, mint a terápiás beavatkozás után 1, 6, 12 hónappal végzett kontrollvizsgálatok eredményét [ad 36]. Megbeszélés A nikkel ismert környezeti allergén, a túlérzékenység kiváltotta tünetek közül mind ez ideig elsősorban a bőrtünetek voltak ismertek [7, 14, 16, 19, 24, 31]. A szájnyálkahártya, ajakelváltozások kontakt szenzibilizáció kiváltotta etiológiájában a nikkelszenzibilizáció, mint iatrogenia a fogászati protézisek összetevőjeként szerepel [3, 18, 22, 23, 32]. Az utóbbi években már a tapasztalati tényeken túl is elfogadott ok-okozati összefüggés azonban nem minden esetben érvényesül. Feltehető, hogy a beépített fémötvözet 12
