Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
Beteganyagunk két csoportból tevődik össze: — azokból, ahol a rutin-betegellátás során a HTR-t a szokásos műtéti módszerekben (parodentalis tasak-, cisztaüreg feltöltés, arckontúr-korrekció) alkalmaztuk, — a második csoport, akiken a sinuselevatiót végeztük. Ez nem számít rutinbeavatkozásnak, ezért itt válogatott beteganyagról van szó. A módszerrel kapcsolatban előre annyit jegyzünk meg, hogy ott, ahol ismert, rutinműtétekről van szó, azok technikájára nem térünk ki részletesen, inkább a ,,sinuselevatio”-ról számolunk be bővebben. Eredmények 1. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy 224 beteg közül egynél sem fordult elő fertőzés, vagy elhúzódó sebgyógyulás. Néhány esetben nagyobb ciszta vagy parodentalis műtét után a varratszedésnél a HTJ1 egy része még látható volt, de 3—7 napon belül a nyálkahártya rákúszott erre a területre. 2. A parodentalis tasakok kiváló gyógyulást mutattak, a mozgó fogak aránylag gyorsan (4—6 hét) megszilárdultak. 3. A ciszták közül egynél sem észleltünk recidívát. így a közepes és nagyobb ciszták esetében a hosszú heteken át eddig rutinszerűen alkalmazott tamponálást el tudtuk kerülni. 4. Az arckontúr-korrekció eseteiben a HTR granulumok megfelelő helyzetben maradtak. Ha valamelyik betegünk nem volt a kozmetikai eredménnyel teljesen megelégedve, az nem a behelyezett HTR, hanem más ok miatt történt. 5. 24 sinuslift műtét után szövődmény, arcüreg-érzékenység, fájdalom nem jelentkezett. A ,,kétlépcsős” műtétek esetében 8 hónappal az első műtét után, az implantátumok behelyezésekor, a HTR granulumok körül kialakult támasztószövet elég szilárdnak bizonyult ahhoz, hogy a Flexiroot implantátumokat elbírja. Az „egylépcsős” implantátumok esetében a műtét utáni 11—12 hónap várakozás elégségesnek bizonyult, hogy olyan támasztószövet alakuljon ki, amely a „szuprastruktúrát” elviseli. 6. A szövettani vizsgálatok szerint a HTR polimer beültetése után 3—4 hónappal a granulumok a periodontiumban teljesen integrálódtak. Annak ellenére, hogy néhány esetben idegen test típusú óriás sejtek is láthatóak, kilökődési reakció nem jött létre. Mind a fény-,mindaz elektromikroszkópos vizsgálatok szerint a HTR granulumok körül fokozott fibrotikus szövetképződést lehetett észlelni, ami a periodontium esetében a fogak gyors megszilárdulását magyarázza. A periosteum mellett kezdeti új csontképződés is észlelhető. A beültetés után 6—8 hónappal vett szövetmintákban (cisztafeltöltés és sinuselevatio) azt tapasztaltuk, hogy a fibrotikus reakció erősebb és jóval több új csontgerenda van. A HTR granulumok körül gyulladásos reakcióra utaló sejteket már alig találtunk. A bevezetőben említett hármas célkitűzésre visszatérve az eredmények alapján a következőket állapíthatjuk meg: a) A HTR polimer kiválóan alkalmazható bizonyos, a maxillofacialis sebészetben felmerülő problémák megoldására. A vártnál jobb eredményt hozott a parodentalis sebészetben, az állcsontciszták gyógyításában. Az arckontúr-korrekciókban, azún. argumentatiós célokra főleg ott hoz gyors eredményt, ahol az új szövetnek nem kell rágónyomással megküzdenie. Ezek a megállapítások nem újak, számunkra mégis jelentősek, mert nagy beteganya68