Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

- A plakk ionizálható fluoridtartalmának változását a két fogpaszta hasz­nálata előtt és után a 4. sz. ábra mutatja. Az ,,M” csoportban a hathetes tesztperiódus után a dentalis plakk ionizálható fluoridtartalma a szignifi­káns (p< 0,01) emelkedést mutatott (4. sz. ábra). Az „O” fogpaszta haszná­lata mellett nem mértünk statisztikailag értékelhető különbséget a kiindu­lási és a hat hét utáni értékek között. Az „M” és „O” fogpasztát használó csoportok kiindulási ionizálható plakk-fluoridtartalma között nem találtunk statisztikailag szignifikáns elté­rést. M csoport 0 csoport 3. ábra. A keratinizációs index változása a vizsgálat során (indulási érték 4. ábra. A dentalis plakk ionizálható fluoridtartalmának változása Megbeszélés A klinikai vizsgálatok az „M” jelzésű, NaF- és MFP-tartalmú fogpaszta használata után mind a plakk-, mind az ínyvérzési indexértékek szignifikáns csökkenését mutatták. Irodalmi adatokkal történő összehasonlításnál, ame­lyeknél vagy csak NaF-t [17], vagy csak MFP-t [12] tartalmazó fogpaszták hathetes plakkredukáló hatását vizsgálták (kontrolifogpaszták), az észlelt plakkcsökkenés nem volt szignifikáns. Nabi és mtsai [10] állatkísérleteinél az ugyancsak kontrollként vizsgált NaF nem szignifikáns plakkredukciót eredményezett. Gehring [3] pedig rámutatott, hogy a NaF magas F kon­centrációban is csak bakteriosztatikus hatású. Klinikai vizsgálataink fenti szignifikáns eredményei feltehetően a NaF és a MFP együttes alkalmazásá­nak tudhatok he. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom