Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 85. 107—112. 1992. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest Nátrium-fluorid és nátrium-monofluorofoszfát tartalmú Colgate fogpaszta klinikai vizsgálata DR. NYÁRASDY IDA, DR. RIGÓ ORSOLYA és DR. KERTÉSZ PÁLMA, DR. BÁNÓCZY JOLÁN A fluorvegyületek központi szerepet töltenek be a cariesprevencióban, így igen széles körben alkalmazzák a fogpaszták hatóanyagaként. Az USA-ban a fogkrémek 95%-a tartalmaz valamilyen formában fluorvegyületet, Magyarországon ez az arány 70%. A fogpasztákban általában egyféle fluorvegyületet alkalmaznak, nátrium-fluoridot (NaF), nátrium-monofluorofoszfátot (MFP), ónfluoridot (SnF2) vagy amin-fluoridot (AmF). Kérdés, hogy a dentalis plakkban lejátszódó disszociációs folyamatok során mikor, melyik vegyületből szabadul fel több fluorion (a biológiailag aktív forma), ill. mikor, melyik vegyület ad le több fluort az intraoralis raktárakba, a fogzománcba, a dentalis plakkba. Bánóczy és mtsai AmF-t és SnF2-t tartalmazó szájápoló szerek alkalmazása után plakkredukciót és a plakk fluortartalmának növekedését észlelték [1]. Jelen vizsgálatainkban egy olyan fogpasztát vizsgálunk, amely ugyancsak két fluorvegyületet: NaF-t és MFP-t tartalmazott. Munkánk célja az volt, hogy rövid távú klinikai vizsgálattal tanulmányozzuk e fogpaszta hatását a plakkfelhalmozódásra, a gingivitis alakulására, a gingiva citológiai változására és a dentalis plakk ionizálható fluoridtartalmára vonatkozóan. Anyag és módszer Vizsgálatainkat ötven egészséges fogorvostanhallgatón (15 férfi és 35 nő) végeztük, akiknek átlagéletkora 23,68 ±2,57 év volt. Anamnézisükben antibiotikum vagy olyan gyógyszer szedése, amely a plakkfelhalmozódást befolyásolhatta volna, nem szerepelt. A kísérletben részt vevőket random két, 25—25 fős ,,M”- és ,,0”-csoportra osztottuk; átlatéletkoruk: 23,84 ±2,27, ill. 23,52±2,87 év volt. A Colgate-Palmolive cégtől két azonos csomagolású, ,,M” és „0” jelzéssel ellátott fogpasztát kaptunk, amelyeknek összetételét csak a kísérlet befejezése után ismerhettük meg; biztosítva a vizsgálat kettős vak jellegét. így az ,,M” fogpaszta 1000 ppm fluoridot tartalmazott MFP-ből és 450 ppm fluoridot NaF-ból dikalcium-foszfát bázisban. Az „0” jelzésű paszta fluormentes placebo volt. A program résztvevői ugyancsak a cégtől kapott fogkefével (naponta kétszer, három percig, Bass-f. fogmosási módszerrel) tisztították fogaikat. Ennek standardizálására — az alapvizsgálatot megelőzően — a páciensek egy héten keresztül az ugyancsak a gyártó cégtől kapott placebo fogpasztával tisztították fogaikat, de egyéb szájhigiénés eljárások (fogselyem, szájvíz stb.) alkalmazásától tartózkodniuk kellett. Érkezett: 1991. október 21. Elfogadva: 1992. március 3. 107
