Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6-7. szám
A kontrollcsoportban a S. mutans és a Lactobacillus értékei egységesen nyolc esetben növekedtek, kilenc esetben változatlanok voltak, és hét esetben csökkentek. A Candida albicans értéke a 24 esetből 20 esetben változatlan volt. Tehát a kontrollcsoportban egyik vizsgált mikroorganizmus csíraszáma sem mutatott jelentős változást. Megbeszélés Az irodalmi adatok azt mutatják, hogy az AmF és/vagy SnF2 tartalmú fogpaszták és szájvizek jó baktericidhatásúak [5, 10, 12, 17, 19, 20, 21]. Amikor AmF-ot és SnF2-ot tartalmazó szájöblítőket rövid távon használnak (egy, két naptól pár hétig), a nyál S. mutans számban nem történik szignifikáns csökkenés, a Lactobacillus szám pedig enyhén emelkedik [6, 7]. AmF-ot és SnF2-ot kombináltan tartalmazó Meridol nevű szájvizet vizsgálva megállapították, hogy az összcsíraszám már pár hetes alkalmazása után is jelentősen csökkent [4, 14]. A hozzáférhető irodalomban az AmF és SnF2 középtávú (kb. féléves) kombinált alkalmazásáról nem találtunk adatokat. SnF2 tartalmú szájöblítő hat hónapon keresztül alkalmazva a S. mutans számát szignifikánsan csökkenti, a Lactobacillus száma viszont nem változik jelentősen [23]. A hosszú távú, egy-, kétéves vizsgálatok a középtávú vizsgálatokhoz hasonló eredményeket mutatnak, de két év elteltével, már csak a S. mutans számában található szignifikáns csökkenés [8, 22]. Saját vizsgálatunk inkább középtávú kísérletnek felelt meg. Adataink az irodalomban közöltekkel abban egyeznek meg, hogy a vizsgált mikroorganizmusok csíraszáma a tesztcsoportban csökkenő tendenciát mutatott, azonban az eredmények nem voltak szignifikánsak. Vizsgálatunkban a Lactobacillus száma jobban csökkent, mint a S. mutánsé. A fogpasztákban és szájvizekben általánosan alkalmazott NaF nem változtatja jelentősen az összcsíraszámot sem a plakkban, sem a nyálban [2, 8, 19, 21, 22, 23]. Kontrollcsoportunk eredményei ezzel összhangban voltak; egyik vizsgált mikroorganizmus száma sem mutatott jelentős csökkenést. IRODALOM: 1. Andres, C. J., Shaeffer, J. C. and Windeier, A. S.: Comparison of Antibacterial Properties of Stannous Fluoride and Sodium Fluoride Mouthwashes. J. Dent. Res. 53, 457, 1974. — 2. Balmelli, O. P., Regolati, B. and Mühlewann, H. />’.: Inhibition of Streptococcal Deposits on Rat Molaris by Amine Fluoride. Helv. Ódont. Acta 13, Supplementum VIII, 45; 1974. — 3. Bánóczy, J., Szőke, J., Kertész, P., Tóth, Zs., Zimmermann P. and Ointner, Z.: Effect of Amine Fluoride/Stannous Fluoride- Containing Toothpaste and Mouthrinsings on Dental Plaque, Gingivitis, Plaque and Enamel F~ Accumulation. Caries Res. 23, 284, 1989. — 4. Brecx, MNetuschil, L., Reichert, B. and Schreil, G.: Efficacy of Listerine® , MeridolIt and Chlorhexidine mouthrinses on plaque, gingivitis and plaque bacteria vitality. J. Clin. Periodontol. 17, 292, 1990. — 5. Gamosci, D. A. and Tinanoff, N.: Anti-bacterial Determinants of Stannous Fluoride. J. Dent. Res. 63, 1124, 1984. — 6. Etemadzadeh, H., Meurman, J. HMurtomaa, H., Torkko, H., Lappi, L. and Rons, M.: Effect on plaque growth and salivary micro-organisms of amine fluoride-stannous fluoride and chlorhexidinecontaining mouthrinses. J. Clin. Periodontol. 16, 175, 1989. — 7. Hefti, A. F. and Huber, B.: The effect on early plaque formation, gingivitis and salivary bacterial counts of mouthwashes containing hexetidine/zinc, aminefluoride/tin or Chlorhexidine. J. Clin. Periodontol. 14, 515, 1987. — 8. Klock, В., Serling, J., Kinder, S., Manwell, M. A. and Tinanoff, N.: Comparison of effect of SnF2 and NaF mouthrinses on caries incidence, salivary S. mutans and gingivitis in high caries prevalent adults. Scand. J. Res. 93, 213, 1985. — 9. Larmas, M.: A new dip-slide method for the counting salivary Lactobacilli. Proc. Finn. Dent. Soc. 71, 31—35, 1975. — 10. Lilienthal, В.: The effect of stannous fluoride mouthwash on acid formation in the mouth and some observations on the mechanism of inhibition. Aust. Dent. J. 1, 221, 1956. cit., Svanberg, 183
