Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
A maxilla magasságának százalékos aránya a teljes elülső arcmagassághoz viszonyítva erősen csökkent. A középarc magassága a kontroll csoportban 45,36%, ez az arány a fiatalabb hasadékos csoportban 43,77%, az idősebb csoportban 44,26%. Ehhez viszonyítva az alsó arcmagasság, leginkább a mandibula megnyílása révén, megnő. A kicsi és kontrahálódott maxilla miatt a normális nagyságú nyelv megnyitja a mandibulát, így biztosítva magának a megfelelő intraorális területet. A mandibula nemcsak helyzetében, hanem formájában is szignifikáns változást mutat. A Go szög szignifikánsan megnagyobbodik mindkét hasadékos csoportban. A dentális értékek mind szignifikáns eltérést mutattak. Különösen az idősebb hasadékos csoportban találtunk drámai változásokat. Az Í-NA° még kisebbé vált és mínusz értéket kaptunk az 2-NA lineáris értékben. Az alsó metszők alkalmazkodtak a megváltozott felső metsző álláshoz, és így magas interincizális szögértéket találtunk. A mandibula megnövekedett elülső vertikális magasságát az alsó metszők fokozott eruptiója kompenzálja. Az elmondottak szemléltető ábrázolását a 2. ábra egymásra rajzolt poligonjai mutatják. Referencia területként az elülső és hátsó koponyabázist használtuk, mivel a NSBa° változatlan maradt a növekedés folyamán. * A vizsgálat kimutatta, hogy alapvető eltérés található az EASzH és a normális koponya szerkezeti felépítése között. Az EASzH betegek a retrognatb arctípus mellett tipikus hasadékos arccal rendelkeznek. A középarc aránya a teljes elülső arcmagassághoz viszonyítva csökken, az alsó arcé nő. A dentális területen szintén kimutathatók a szignifikáns eltérések, amelyek kompenzatív jellegűek. IRODALOM: 1. Bergland, О., Semb, G., Abyholm, F.: Elimination of the residual alveolar cleft by secondary bone grafting and subsequent orthodontic treatment. Cleft Palate J. 23, 175, 1986. — 2. Hasund A., Rehák в.: Hasund kefalometria. Diagnózis és kezeléstervezés. Medicina, Budapest, 1990. — 3. Kallay F., Hirschberg J., Rehák G., Szabó Sz., Meixner I.: Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek komplex kezelése és gondozása. Orv. Hetilap 117, 1, 1976. — 4. Mestre, J., De Jesus, JSubtelny, J. D.: Unoperated oral clefts at maturation. Angle Orthod. 30, 78, 1960. — 5. Rehák G. : A teleröntgenanalízis jelentősége az ajak- és szájpadhasadékosok diagnosztizálásában és kezelésében. Kandidátusi disszertáció, Budapest, 1981. — 6. Ross, R. B.: Treatment variables affecting facial growth in complete unilateral cleft lip and palate. Part 1: Treatment affecting growth. Cleft Palate J. 24, 5, 1987. — 7. Sadowsky, G., Aduss, H., Pruzansky, S.: The soft tissue profile in unilateral clefts. Angle Orthod. 43, 232, 1973. —- 8. Smahel, Z., Brejcha, M.: Differences in craniofacial morphology between complete and incomplete unilateral cleft lip and palate in adults. Cleft Palate J. 20, 113, 1983. Rehák G. Dr. and Vári E. Dr.: Crane structure of patients with complete single-sided cleft lips and palate in 8 to 12 years of age The tele-X-ray photographs of 108 patients with single-sided cleft lips and palate were compaired with 71 normal controls. The examination proved that a basic crane structure difference can be found between the groups. The group with cleft has a characteristic face with significant secletal and dental changes. Such features have to be considered in the course of habilitation. 14
