Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3. szám
indexértéknél külön szerepeltetjük a tej- és a maradó fogazatot, ennek alapján úgy kívánkozik, hogy itt is ezt tegyük. Ebből viszont nem derül ki, hogy valójában mennyi a kárieszmentes gyermekek aránya a tej- és a maradófogazat együttes megléte esetén. Ha abból indulunk ki, hogy a tejfogak állapota meghatározza a maradófogazat sorsát, célszerűnek látszik a két adatot együttesen is szerepeltetni, hiszen akkor tudjuk meg, hogy hány gyermek rendelkezik teljesen ép fogazattal. Vizsgálati eredmények és értékelés A kárieszmentes gyermekek alakulását a II. táblázatban foglaltuk össze. 3 éves korban csupán 10—15%-kal nőtt, 6 éves korban pedig majdnem megduplázódott a kárieszmentes gyermekek aránya. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az óvodában kapják legtömegesebben és legrendszeresebben a Dentocar tablettát, valamint ott tudtuk legjobban megvalósítni a szájhigéniás programot is. A kárieszmentes gyermekek aránya II. tábláza Kor A vizsgálat éve A vizsgáltak száma Ép tejfogú gyermekék sz. %-ban Ép maradófogú gyermekek sz. %-ban Tej + ^ maradcS ép. %-ban 1982 405 226 55,9 3 év 1986 185 128 69,2 1987 178 116 65,2 1982 216 32 14,7 6 év 1986 212 45 21,2 1987 212 58 27,4 1986 215 12 5,5 64 27,5 12 5,5 9 év 1987 233 9 3,8 67 28,7 9 3,8 1986 195 14 7,17 23 11,8 14 7,17 12 év 1987 203 12 5,91 14 6,89 12 5,91 9 éves korra a maradófogak egyharmada még ép, sajnos 12 éves korra ez az arány jelentősen romlik (7—12%), (de itt figyelembe kell venni a fogak folyamatos számbeli változását is). Kárieszintenzitás Mivel 1982-ben az egy főre jutó kárieszintezitást nem rögzítettük, csak a ds, fs, m illetve a dmf-s értékeket, így a 86/87-es szűrés dmf-t/DMF-T indexeit mint kontrollcsoporthoz, az 1979-es balassagyarmati [6] és az 1986-os szegedi szűrés [7, 8] eredményeihez tudtuk viszonyítani (111. táblázat). 79
