Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 83. 5—11. 1990. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár) COo-laser alkalmazás előnyeinek és hátrányainak érvényesülése a szájsebészetben DR. GÁSPÁR LAJOS és DR. SZABÓ GYÖRGY A termoterápia újabb eszközét, a lasert, ma már az orvostudomány számos területén felhasználják. Alkalmazása a szájsebészetben is egyre inkább elterjed, különösen a vascularis elváltozások és a praecancerosisok műtétéi során gyűltek össze kedvező tapasztalatok. Különösen fontos a rákmegelőző állapotok időben végzett és eredményes kezelése, amit a szájüregi rákok előfordulásának egyre ijesztőbb mértékű emelkedése, valamint az általa okozott halálozás mind nagyobb száma is indokol. A lasersebészet az utolsó másfél évtizedben az érdeklődés, az érvek és cáfolatok középpontjába került (Goldman, [4]). Bár az adatok esetenként ellentmondóak, egyre világosabb, hogy a lasergyógyászatnak határozott előnyei vannak. A széndioxid-laser szájsebészeti alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatainkat tekintjük át abból a szempontból, hogy hogyan érvényesülnek a szájsebészetben a C02-lasersugárral végzett műtétek során annak előnyei és hátrányai. Arra, hogy a fókuszált CCb-lasersugárral a szöveteket el lehet vágni, már 1966-ban rájöttek, majd bizonyították, hogy a májszövetet aktiváló, hemosztatikus hatás miatt, szinte vérzéstől mentesen lehet metszeni (Polanyi és mtsai [9]). Először kadaverkísérletekben, majd khnikai gyakorlatban bizonyította Jako [6], hogy előre megtervezett nagyságú területet tud a gégéből úgy eltávolítani, hogy a környező szöveteket megkíméli (funkciómegtartó műtétek). Kaplan [7] a minimális hegesedést tapasztalva, egyre szélesebb körben alkalmazta a plasztikai sebészetben. Oosterhuis [8] számos tekintetben bizonyította a laser alkalmazási előnyeit a daganatsebészetben. Hall [5] már 1971-ben bizonyította, hogy a laserrel metszett seb éles szélű, a sebgyógyulás szinte hegesedéstől mentes. Sowislo és mtsai [10] a szikével, az elektrokauterrel és a CCb-laserrel metszett sebek vizsgálata során bizonyították a laser előnyeit; éles sebszélek, minimális vérveszteség, oedema hiánya, minimális hegszövet. A lasersugár érintésmentesen alkalmazható, az eszközzel daganatsejtet nem passzálunk a környezetbe (ablasztikus eszköz), a kórokozókat elpusztítja (aszeptikus eszköz) (Apfelberg, [1]). A laser alkalmazása után — más eszközökhöz képest — csekély a recidiva arány, alkalmazása többször ismételhető, széles indikációs spektrummal rendelkezik. Bizonyított, hogy használata jelentős anyagi megtakarítást jelent az egészségügynek [1, 2, 3]. A laser alkalmazásának legfőbb hátrányai egyrészt a lasersuágr kívánt területre való nehézkes odajuttatásából adódnak, mélyebb szövetekben körülményes alkalmazása, steril körülményeket kell biztosítani. Biztonsági előírásokat kell betartani, valamint szükséges a keletkező gázok elszívása; a berendezések ma még igen drágák. Érkezett: 1989. szeptember 1. Elfogadva: 1989. szeptember 20. 5