Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle S3. 50—51. 1990.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekjogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest

Infraocclusio secundaria

DE. HIDASI GYULA

Az ortodonciai terminológia szerint infraocclusiónak nevezzük azt az eltérést, ha az áttörő fog nem éri el az okklúziós síkot. Másodlagos ez a jelenség akkor, ha a hajdan normális okklúzióban lévő tej- vagy maradófog valamilyen ok miatt nem tart lépést a harapási magasság fiziológiás emelkedésével, és emiatt kerül infraokklúziós helyzetbe. Ez az anomália elvileg bármely fogon előfordulhat, leggyakoribb azonban a tej őrlők esetében.

Jóllehet a szakirodalomban néhány valóságos tejfog-retenciót is közöltek [1, 7, 8], az említett anomália mégis másodlagosan, a vegyes fogazati időszakban alakul ki, ezért szerepel „részleges retentio”, „Halbretention”, „Tiefstand”, „reinclusio”, „reimpactio”, „elmerülés” néven is. Kialakulásában Via [9] és Brabant [2] az egyéni hajlamosságot és a familiáris öröklődés lehetőségét emeli ki, Granse [3] pedig a mechanikai elméletet képviseli, és a szomszédos fogak szerepét hangsúlyozza. Kurol [6] longitudinalis klinikai és hisztológiai tanulmányt készített az eltérés epidemiológiáját illetően. A jelen - ség gyakorisága sem elhanyagolható, hiszen a perzisztáló tejőrlők kb. 40%-a [4] kerül infraokklúziós helyzetbe. A kérdéskör elvezet a fogváltás patológiás triászához is [5], amelyek rontják az ortodonciai értéknorma szerinti maradófogazat kialakulásának esélyeit.

A tejőrlők másodlagos infraokklúziója előfordulhat maradófog apláziával szövődve vagy anélkül. Mindkét esetben jól megfigyelhető azonban, hogy a kritikus területeken a processus alveolaris alaposan visszamarad a fejlődésben

1. ábra. 13 éves fiú vegyes fogazata

Érkezett: 1989. október 16.

Elfogadva: 1989. november 14.

50