Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

A felső metszők gyakori kezelése magyarázható korai előretörésükkel, a nagy pulpaszarvakkal. Ezek a fogak gyakrabban sérülnek, mint bármely más fog, a betegek esztétikai és lélektani okok miatt ezen fogakhoz jobban ragaszkodnak. A szilikátcement korábbi, csaknem kizárólagos használata pedig tovább növelte a pulpa elhalásának esélyeit. Mindezek odavezetnek, hogy a felső frontfogak gyakran kerülnek gyökérkezelésre.

V. A 90

70

Felső Alsó Őrlőfogak

metszők hatosok

2. ábra. A gyökérkezelések százalékos gyakoriságának összehasonlítása ( +az összes alsó

molárisra vonatkozik)

A washingtoni tanulmányban [7] a minta 17,8%-át a négy első nagyőrlő teszi ki, de emellett sok hatost már korábban extraháltak. Seltzer és mtsai (2. ábra) 1963-as vizsgálati anyagukban 11,7%-ban találtak gyökértömött alsó hatost [11]. Ezzel szemben a mi anyagunkban az összes alsó molaris mindössze 1,65%-ot képviselt. A mi eredményeink messze elmaradnak a gyökérkezelt őrlőfogak arányában a washingtoni tanulmányhoz képest is, amit pedig Ingle [7] az 50-es évek elmaradott endodontiai szemléletének tulajdonított.

Az USA-ban [7] a 80-as évekre a helyzet gyökeresen megváltozott, nevezetesen a felső metszők mindössze 15,7%-át tették ki az összes gyökértömésnek. Ugyanakkor az őrlő fogak gyökérkezelése jelentősen megemelkedett (71,7%). Az itt felsorolt fogcsoportonkénti megoszlást saját eredményeinkkel összehasonlítva a 2. ábrán szemléltetjük.

Felmérésünk alapján a hazánkban végzett gyökértömések majdnem 70%-a nem a csúcsnál végződik. Ez a túl nagy szám azt jelenti, hogy tű-és point kontrollt feltehetőleg csak kevés esetben végeznek. A gyakori túltömés az esetek nagy részében a biológiai csúcs indokolatlan feltágításának lehet a következménye. Figyelemre méltónak tartjuk azt, hogy az alsó és felső állcsonton egyenlő arányban hibás a gyökértömés csúcshoz való viszonya.

Igen sok a nem falálló gyökértömés, az általunk vizsgált minta közel 60%-a. Természetesen, ha csak a csúcsi harmadot vesszük alapul, mint pl. a skandináv irodalomban [2, 10], akkor jobbak lennének az eredményeink. Azonban úgy

36