Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
F of orvosi Szemle SS. 179—ISO. 1990. A védőnő feladatai a fluoridprevencióban CSATORDAISAROLTA* Megtisztelő öröm számomra, hogy mint védőnő számolhatok be erőfeszítéseinkről, melyet a caries-prevenció sikere érdekében teszünk Csongrád megye valamennyi településén. Az Egészségügyi Minisztérium 1985. március 1-jén keltezett körlevelében, javasolta a fogszuvasodás megelőzésére szolgáló komplex program kidolgozását a születéstől a 10. életév betöltéséig terjedően. A program helyi megszervezésére operatív bizottság alakult, melyet a Csongrád Megyei Tanács egészségügyi osztálya működtet és folyamatos anyagi támogatásban részesít, biztosítva ezáltal a kiadások fedezetének egy jelentős részét. A preventív operatív bizottság munkaterv alapján végzi munkáját és évente kétszer ülésezik. Itt foglal állást a megvalósítással kapcsolatos kérdésekben, meghatározza az aktuális feladatokat és áttekinti a pénzeszközök felhasználását is. Működési szabályzat rögzíti a tagok feladatait. E bizottság elnöke a megyei sztomatológus szakfőorvos, titkára a megyei prevenciós főorvos, tagjai pedig az anya-gyermek védelmi főorvos, KÖJÄL-szakemberek, főgyógyszerész, ENO vezetője, megyei művelődésügyi osztály képviselője, valamint a megyei vezető védőnő. Mint utóbbi veszek részt a prevenciós bizottság által meghatározott teendők végrehajtásában. Az elkövetkezőkben szeretném rövid összefoglalását adni, hogy miként tudjuk mi védőnő szervező munkánkkal, a fogorvosokkal, gyermekorvosokkal, pedagógusokkal szoros együttműködésben e kérdés minél teljesebb megoldását segíteni. Az operatív bizottság a technikailag nehezen megoldható sófluorozás miatt, a gyógyszeres prevenció bevezetése mellett döntött. A megyei ivóvizek fluoridtartalmának ismeretében történt az adagok meghatározása, a Dentocar tabletta központi megrendelése. A program első lépcsőjében az 1—6 éves korcsoport ellátása kezdődött meg. Teljeskörű, azonnali bevezetést nem terveztünk, csupán néhány olyan településen, ahol a szakmai háttér, a fogadókészség garanciának tűnt a program zökkenőmentes kivitelezésére. Ezt a mintegy féléves időtartamot használtuk fel a tapasztalatgyűjtés mellett arra, hogy az operatív bizottságból ki-ki szakmai területének megfelelően, pozitív propagandát fejtsen ki a programot segítő munkatársak, a művelődésügy szakemberei, valamint a szülők és az érintett gyermekek körében. Magam részéről a városi és területi vezető védőnők megnyerésére törekedtem elsősorban, hiszen ők azok, akik közvetlenül találkoznak a körzeti védőnők mindegyikével. Három év távlatából visszatekintve igazoltnak látszik az a feltevés, miszerint a védőnői hálózat képezi a program kivitelezésének egyik alapvető bázisát. Ugyanis a közösségbe^ nem járó gyermekekhez rendszeresen eljuttatni a tablettát csak a védőnők bevonásával lehetséges. Ezenkívül több ízben elkísértem bizottságunk titkárát a tabletta bevezetését megelőző ankétokra. Már ebben az előkészítő fázisban rendelkezésre állt kellő számú, rövid, laikusok számára íródott, helyi egészségnevelő felvilágosító anyag, melyet ezeken a táj értekezleteken eljuttatunk az érdekelteknek. Nagy hangsúlyt ka* Csongrád megyei vezető védőnő Érkezett: 1990. január 2. Elfogadva: 1990. január 31. 179
