Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
2.4. A fényképezőgép beállítási értékei 2.4.1. Filmérzékenység Első lépésben a film fényérzékenységét (DIN vagy AS A értéket) állítjuk be a gépen. Kezdetben célszerű átszámítási táblázatot használni a DIN-szám ASA-ra való konvertálásához. 2.4.2. Blendebeállítás A kis távolság és az ebből adódó Ikis mélységélesség miatt célszerű a kívánt blendét beállítani a gépen, és ehhez adni a szükséges expozíciós időt. Tekintettel a Schwarzschild effektusra, és a túl hosszú idő egyéb hátrányaira [3], 8 körüli blende alkalmazása a legcélravezetőbb. Ajánlatos az első próbálkozáskor 5.6-os, 8-as és 11-es blendékkel próbafelvételeket készíteni, és így a legmegfelelőbb blendeértéket kiválasztani. 2.4.3. Fénymérés Beépített fénymérős gép esetén célszerű a direkt fényerőmérést [3] alkalmazni a képernyő síkjában. Egyetlen képernyőszín esetén előnyös, ha a méréskor az egész képernyőt erre a színre állítjuik be, ez megkönnyíti a mérést. Ha nincs beépített fénymérő, akkor külső fénymérővel kell ugyanígy eljárni. 2.4.4. Expozíciós idő A kiválasztott blendével elvégezzük a direkt fénymérést. Kezdetben ajánlatos az így megállapított expozíciós idő mellett egy-egy rekesznyivel alul-, ill. felülexponált képet is készíteni. Így minden képernyőképről három — különböző megvilágítású — képet készítünk. Ezek közül biztosan kiválaszthatunk egy tökéletes képet, és ez megadja nekünk a keresett beállítási értékeket. Biztonsági okokból érdemes mindig legalább két képet készíteni két különböző expozíciós idővel. Ez megóv attól, hogy a számtalan előfeltétel valamelyikének megváltozása következtében rossz képet készítsünk. Egészen bizonyos, hogy a módszer begyakorlása után így két csaknem azonosan jó felvételt készítünk, ami közül a jobbikat használjuk, a kevésbé jó a tartalék. Mivel a monitor fényereje csekély, a műfényfilmek DIN-értéke alacsony, és a blendét az említett okok miatt közepes értékűre kell válasszuk, az így adott értékekhez minden esetben egy több másodperces idő fog társulni. így pl. 8-as blende és ORWOCHROME UT—17-es film alkalmazása esetén 2 másodperces expozíciós időt szoktunk alkalmazni. Ennek kihatásaira minden esetben gondolni kell, és amennyiben mód van rá — pl. nagyobb fényérzékenységű film áll rendelkezésre — törekedni kell csökkentésére. 3. A módszer előnyei Az. itt ismertetett módszernek számos előnye van. Néhány ezek közül: — minimális számítástechnikai alapismeret birtokában ábráinkat magunk szerkeszthetjük meg, — tetszésünk szerintire alakíthatjuk, átszerkeszthetjük, újrarajzolhatjuk őket, mindaddig, míg a kitűzött célnak meg nem felelnek, — az így készült ábrák, grafikonok rendkívül színesek, tetszetősek és informatívak, — az egy témából készült képek egységes stílusúak, azonos színvonalúak, — a módszer alkalmazásával elkerülhetjük a túlzsúfolt, áttekinthetetlen ábrák csapdáját, 16