Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 83. 111—114. 1990. Központi Stomatologiai Intézet (főigazgató: Dr. Orsós Sándor egyetemi tanár), Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) fogorvosi rendelője, Budapest A gingiva propria sejtvizsgálatának jelentősége a parodontitim állapotának értékelésében DR. LELKES KORNÉL és DR. KOMARI JÓZSEF A rágószervi betegségek megelőzésének egyik közismert módja a rendszeres szájápolás elterjesztése és állandósítása. A szájápoló eszközök, anyagok felhasználásának fokozódásával párhuzamosan a szájápolás témakörén belül számos részletkérdés tisztázásának szükségessége merült fel. Ezek közül a fogkefe mikroflórája összetételének, a szájápoló anyagoknak a gingiva és a nyelv hámjára, a lepedék képződésére gyakorolt hatásának vizsgálatára csupán a közelmúltban került sor. Előtérbe került az orális histologia, még inkább az exfoliativ cytologia alkalmazása. Lange [2] munkássága e téren irányadónak tekinthető. Az exfoliativ cytodiagnosztikában — a Papanicolaou [7] — Zinser [12] f. gynekologiai beosztást alapul véve — hat sejtféleséget különít el s az ennek megfelelő rétegződést alapul véve, egészséges gingivájú fiatalokon, histologiailag is ellenőrizte. E megfigyelésre alapozott keratinizációs indexe révén lehetővé vált az elszarusodás folyamatának, ill. a patológiás elváltozásoknak az értékelése. A módszer ezen kívül alkalmassá vált a szájápoló anyagok gingiva és nyelv hámra gyakorolt hatásának ellenőrzésére is. Ilyen céllal alkalmazta ezt a módszert Rigó és Bánóczy [9], Riethe [8], továbbá Flores de Jacoby és mtsai [1] gingivitisben szenvedő, fiatal egyéneken. A magunk részéről az oralis cytodiagnosztika segítségével tájékozódni kívántunk főleg középkorú egyének feszes gingivájának állapotáról szájápolásra, esetleges kezelésre vonatkozó következtetések levonhatósága érdekében. Anyag és módszer A cytologiai anyagot 43 nő (korátlag 42 év), 20 férfi (korátlag 44 év) feszes gingivájáról nyertük. A válogatás egyetlen szempontja a feszes gingiva megléte volt. A kenethez az anyagot eleinte, irodalmi ajánlás alapján, tükörrel vettük. Durva eszköznek bizonyult, ezért áttértünk a kompozit tömőanyagokhoz mellékelt műanyag spatulák használatára. Ezzel használható kenetek készültek. A vizsgálati anyag sorszámmal került a laboratóriumba. A kenetek festése Unna—Pappenheim [11] szerint, leolvasása Lange [2] cytogrammja alapján a kenet előzetes áttekintése után, tárgylemezenként 100 sejt megszámolásával történt. Eredmények Az összesítést táblázatunk (1. táblázat) prezentálja. A cytogramm sablonjától balra a normál cytologiai képnek megfelelő, a felső két, ill. három rétegből származó sejteket mutató esetek szerepelnek. Jobbra az ettől eltérő esetek kerültek. A százalékos megoszlás összehasonlítása más irodalmi adattal nehézségbe ütközik, mert azokban az értékelés — lényegesen fiatalabbakon kapott adatok alapján — a felső három rétegre vonatkozik. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy Lange [2] 37,5%-ban tiszta parakeratózist, 25%-ban keratózist, 37,5%-ban kevert formát talált említett vizsgálati anyagán. A kevert formát Zuhrt és Kleber [13] befejezetlen keratinizációnak nevezi. Orbán [6] megkü-Erkezett: 1989. október 9. Elfogadva: 1990. január 15. 111
