Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Az első világháborút mint csapatorvos a szerbiai, uzsoki, galíciai, bukovinai és volhyniai frontokon szolgálta végig. 1917 december 31-ig volt kint a fronton.

1919-ben jelentkezett a budapesti Stomatologiai Klinika mb. intézetvezető tanáránál, Szabó Józsefnél, megemlítve, hogy szájbetegségekkel szeretne foglalkozni. Salamon Henrik ajánlására Szabó József fel is veszi bejáró, fizetés nélküli orvosnak és megbízza a „Szájosztály” vezetésével, ahol első segítője Kende János volt.

Működését azzal kezdte, hogy bevezette a stomatitis ulcerosa tömény salvarsan oldatos kezelését, ami még a II. világháború után is a leghatásosabb gyógymódja volt ennek a szájbetegségnek. Majd figyelte és leírta a szájbetegségek és az általános betegségek szájtüneteit. Megfigyeléseit egy „A száj betegségei” c. monográfiában egyesítette. Mindezek alapján 1923-ban magántanárrá habilitálták.

„A szájüreg leukaemiás megbetegedései” c. cikkéből szeretnék idézni: „A leukaemia-esetek legnagyobb része a belgyógyász kezelése alá kerül... Vannak azonban olyan esetek, ahol a betegség minden előzmény nélkül, mint szájbetegség kezdődött és emiatt a beteg a fogorvost kereste fel először. Ilyenkor a fogorvosnak kell a leukaemiát felismernie... mert a helyi tünetek kezelésén kívül az alapbajnak idejekorán való belgyógyászati kezelhetőségéért is övé a felelősség” [11].

E szigorú állásfoglalás mellett azonban elismeri, hogy tévedhetünk is, mert ahogy írja: „... még sok rejtéllyel állunk szemben... De a tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy egy téves vagy talán csak hibásnak gondolt felfogás utóbb egy új igazság felösmeréséhez vezethet. Így azt kell mondanunk, hogy tévesen gondolkodni is jobb, mint egyáltalán nem gondolkodni, miután, mint Rabindranath Tagore mondja: Az igazság árja a tévedések csatornáján halad által” [12].

Morelli Gusztáv bölcs ember volt. Az ő szelleme bátorít fel arra, hogy elmondjam néhány gondolatomat, melyeket saját és mások kísérleteiből vontam le arról az újabban tárgyalt problémáról, hogy miért stagnál egyik esetben a fogágygyulladás folyamata évekig, máskor meg miért van gyors progresszió? Ha pedig az ellenállóképesség teljesen összeomlik, mint pl. agranulocytosisban vagy akut leukaemiában, miért keletkezik ínyfekély, alveoláris csontnekrosis és szepszis.

1. ábra. Patkány felső, középső őrlőfogának parodontiuma két héttel azután, hogy a fog nyaka köré ligaturát kötöttünk. Sekély, hámmal bélelt tasak képződött (haematoxylin-eosin festés)

2. ábra. Citostatikummal kezelt agranulocitotikus patkány felső, középső őrlőfogának parodontiuma 9 nappal a ligatura felhelyezése után. A plakk felszínén Grampcsiítv baktérium-kupac, az elhaló szövetekben Gram-negatív izomorf baktériuminvázió (Gram-festés)

2