Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
Fogorvosi Szemle 82. 81—85. 198Э. Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinika (igazgató: Dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár), Debrecen Mikrotechnikával és szabad szemmel végzett retrográd amalgám gyökértömések zárásának összehasonlító vizsgálata DR. HEGEDŰS CSABA, DR. ÖLVETI ÉVA, DR. KESZTHELY GUSZTÁV és DR. ALBERT MARTA A gyökércsúcs csonkolása egyike azon sebészi beavatkozásoknak, amellyel egyes esetekben kiegészíthetjük az endodonciai kezelést. Amikor a gyökércsatorna csúcsi részének ortográd lezárása akadályba ütközik (anatómiai ok, ezüst poén, műszer vagy csap található a gyökércsatornában), megkísérelhetjük a cél retrográd úton történő elérését [1, 9, 17]. A retrográd gyökértömés készítésére számos tömőanyagot kipróbáltak, mint pl. Cavit [13], cinkoxid-eugenol cement [14], policarboxylát cement [12], ezüst [6], arany [10], és amalgám [11]. A hozzáférhetőség, könnyű kezelhetőség, radio-opacitás, enyhe szöveti reakció és viszonylag jó széli zárása miatt a Zn-mentes amalgámot alkalmazzák a legtöbben [17]. A tömések, így a retrográd amalgám gyökértömések széli záródását, azaz a tömőanyag és a dentinfal közötti mikrorés nagyságát a tömőanyag fizikai-kémiai tulajdonságai és a tömési technika befolyásolja [4]. A tömési technikát nagy mértékben segíthetik a különféle nagyító eszközök (lupe, mikroszkóp), amelyet a fogászatban is egyre többen használnak [2, 3, 5, 7]. A retrográd amalgám gyökértömések esetében különösen fontos a pontos tömési módszer, mivel ez esetben nincs lehetőségünk finírozásra és polirozásra. Vizsgálatunk célja, hogy a mikrosebészeti technikával és a szabad szemmel végzett retrográd amalgám gyökértömés széli zárását összehasonlítsuk. Anyag és módszer Kísérletünkhöz 58, frissen extrahált felső metszőfogat használtunk fel, amelyekbe a gyökércsatorna előkészítése után DIÁKÉT—A (Espe), valamint guttapercha csúcs (Sanitaria) segítségével falálló gyökértöméseket készítettünk. Ezt követően a gyökércsúcstól 2 mm-re végeztük el a gyökércsúcs csonkolását, No. 010 carbid fissura fúróval (Meisinger), vízhűtés mellett. A fogak randomizált szétosztása után 50%-ban Zeiss sztereomikroszkóp alatt, 50%-ban szabad szemmel történt a kavitások kialakítása (No. 010 fordított kúpfúróval, 2 mm mélységben), majd a retrográd amalgám gyökértömés készítéséhez Dispers alloy, „DISPOS A—CAP” (Johnson and Johnson) típusú amalgámot használtunk. A széli zárás kvantitatív vizsgálatát mindkét csoportból 25 fogon végeztük el. A foggyökerek oldalsó felszínét lakkréteggel vontuk be, majd 24>'-ra szobahőmérsékleten 0,25%-os methylénkék oldatba helyeztük. A retrográd amalgám gyökértömések széli zárását a kavitás és a tömőanyag közé bediffundált festék által megfestett felszín nagyságával határoztuk meg. A rezekciós felszíntől koronális irányban haladva, fokozatosan elcsiszoltunk a gyökérből, és 0,2 mm-enként vizsgáltuk a festék beivódásának mértékét. A mikroszkóp okulárjához helyezett szögmérő segítségével megmértük a megfestett palástfelszínhez tartozó központi szöget (1. ábra). Ennek ismeretében i„ = r„ ccn (in — ív Érkezett: 1988. június 13. Elfogadva: 1988. november 14. 81
