Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
dőt, felragasztott bélyeget az alapjával együtt, leragasztott levélszélt stb. mindig laboratóriumi vizsgálatra kell küldeni. Künkele [4] féléves levélbélyegen is ki tudta mutatni a kivágott levélpapírral együtt kiáztatott centrifugátumban a vércsoport-tulajdonságot. A nyálban az ABO-rendszernek megfelelően megtalálható az anti-A és anti-B isoantitesteken kívül az Rh antitesttel rendelkezőknél fakultatív inkomplett Rh-antitest. Ezeknek jelenléte vagy jelen nem léte öröklődési és más tényezőktől függ (Prokop, [7]). Prokop [8] 27 Rh-antitesttel rendelkező személy nyálának vizsgálata alapján megállapította, hogy 1:1000 feletti szérumtiter mellett a Papain-módszerrel kimutathatók az Rh-immuntestek. A nyálban M- és N-faktorok is kimutathatók. A viszonyok hasonlóak, mint az ABO-rendszerben: itt is vannak secretorok és non-secretorok (Bruinoghe, [2], Anstee, [1]). Jorch és Oepen [3] Gm és In V(l) faktorokat is kimutattak a nyálban. Szájnyálkahártya Immunfluorescens és immunperoxidáz módszerrel a normális mucosában A és В vércsoportanyagokat mutattak ki a basalis sejtréteg fölött elhelyezkedő sejtekben. Ezzel szemben az atypiás hámban hiányoztak vagy csak foltokban helyezkedtek el a vércsoport-antigének (Dabelsteen és munkatársai [16, 17, 18, 19]). Szerzők azt is megállapították, hogy az atypia foka és a vércsoportanyagok hiánya között összefüggés van. 10—70 éves, A és В vércsoportba tartozó személyek szájnyálkahártyájából cytologiai kenetet készítve és fluoreszkáló antitest preparátumok segítségével Lapp és Toto [20] kimutatták, hogy a nyálkahártya sejtjei minden életkorban tartalmazzák az A és В vércsoport-antigéneket. A csoportspecificitás megállapítására Slavik és Meluzín [22] az elutiós módszert alkalmazta. A szövettani vizsgálatok eredményei valamennyi esetben megegyeztek a kontroll vérmintákéval. ABO vércsoport-antigéneket Thomopoulou és munkatársai [23] a szájnyálkahártya lichen planus eseteiben is kimutattak. Pettenkofer és Bickerich [21] P-faktort is kimutatott a szövetekben. Fog és fogkő Elutiós testekkel meg lehet állapítani az ABO vércsoportot maradó és tejfogakból egyaránt (Takata és munkatársai [32, 34, 35]). Fontos feltétel, hogy a porított foganyag ne legyen több 6—10 mg-nál. Tejfogak esetében 3 mg is elegendő lehet a meghatározáshoz. Vércsoportanyagok nem csak a kemény fogszövetekben, tehát a zománcban, dentinben és cementben, hanem a fogbélben is meghatározhatók. Ugyanígy a fogkőben is. Minthogy azonban a fogbél, illetőleg a fogkő vizsgálati anyaga alig 0,5—1,0 mg, ennélfogva ilyen kevés vizsgálati anyagban nem mindig eredményes a meghatározás (Takata és munkatársai, [33]). A vizsgálat eredménye nem csak friss, de 1—2 éve kiszáradt fogakból is pozitív. Takata és munkatársai [31] pozitív eredményt értek el hevítés (4 órán át 100 °C-on) után is. Ennek elsősorban kriminalisztikai esetekben van nagy jelentősége. Suzuki és munkatársai [30] esetében egy cukrászüzemben fogdarabot találtak a süteményben. Az igazságügyi fogorvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy a fogdarab valószínűen egy 20-as éveiben levő férfi felső, jobb első praemolárisának darabja, s a vércsoportja: B. Scheibe és munkatársai [28] secretorok fogaiban minden esetben megtalálták az ABO specifikus csoportanyagokat, míg non-secretorokéban a kimutatás nem 54
