Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 82. 23—26. 1989. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár), Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet (főigazgató-főorvos: Dr. Gorácz Gyula c. egyetemi tanár), Budapest A Schmuth-index vizsgálata a fogszabályozási diagnózis felállításában DR. BALATON PÉTER, DR. JUHASZ GABOR és DR. GÁCS MARIANNA A fogazati rendellenességek megítélésénél a teleröntgen-analízis, illetve száj­­vizsgálat gyakran nem elegendő az eltérés mértékének meghatározására, ezért fogszabályozási indexek segítségével tudjuk az anomáliát az ideális állapottal összehasonlítani; illetve az eltérés mértékét milliméterben regisztrálni. Angle rendszere az állcsontok mesiodistalis viszonyát veszi alapul [1]. Pont a transz­verzális dimenzió (fogívszűkület) mérésére ad támpontot [4]. Schmuth [3] hasonló célból, más összefüggést felhasználva, kiegészítette Pont meghatározását a sagittalis irányú anomáliák mértékének számításával. Össze­függésbe hozta a felső summa incisivorum (a továbbiakban rövidítve SIS) ér­tékét az első praemoláris és moláris fogak transverzális távolságának megíté­lésén túl, az ún. fogívmagassággal is. Számítása szerint a SIS-hez nyolcat adva megkapjuk a négyesek, s ehhez az értékhez még nyolcat adva a hatosok kö­zötti ideális távolságot. A fogívmagasság egyenlő: SIS osztva kettővel (az ér­tékek milliméterben értendők). A mérőpontok a transverzális dimenzió eseté­ben megegyeznek a Pont-index mérőpontjával (1. ábra). Érkezett: 1988. június 1. Elfogadva: 1988. szeptember 2. 23 1. ábra. A Schmuth-index mérőpontjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom