Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 82. 19—22. 1989.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Közegészségtani és Járványtani Intézet (igazgató: Dr. Vedres István egyetemi tanár);

Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár);

Fogpótlási Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest

A fogorvos vérrel való szennyeződésének gyakorisága a konzerváló és protetikai kezelés során

DR. BORI ZSUZSA, DR. FERENCZI IDA és DR. LAJTA BEÁTA

Számos külföldi irodalmi adatot ismerünk arról, hogy a fogorvost és asszisztensét, valamint a pácienst milyen fertőzés veszélyezteti a turbinás fúrógéppel történő kezelés során [2, 3, 4]. Ez a veszély akkor is reális, ha a turbinás géphez elszívóberendezés is csatlakozik, hiszen a páciens szájába porlasztóit hűtővíz maga is fertőzött lehet. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az elszívóberendezés nélküli turbinás kezelés a kezelőorvost is veszélyezteti, hiszen a páciens szájából kicsapódó vízcseppek most már a szájflórát és esetleg kórokozót is tartalmazó párát az ő kezére és — amennyiben maszkot nem hord — arcára, szemébe, szájába, légutaiba juttatják [1].

A konzerváló, de különösen a protetikai kezelés azonban még más fertőzési veszélyt is jelent. A kezelés során ugyanis óhatatlanul sérülnek lágyrészek; gondoljunk itt a szubgingivális preparálásra. A gingiva megsértése vérzéssel jár, s a szájból kicsapódó turbina-spray most már nemcsak a szájflóra mikroorganizmusait tartalmazza, hanem az esetleges vérben jelenlevőket, pl. a hepatitisz—В vagy az AIDS vírusát is. Ezek ártalmatlanná tételére — amennyiben a környezetbe kerülnek — megvannak az előírt rendszabályok. A munka közben a kezelő orvos bőrére vagy nyálkahártyájára jutott makro- vagy mikroszkopikus méretű vércseppek azonban direkt kontaktust jelentenek. A nozokomiális fertőzés elleni védelmet többnyire a páciens szempontjait szem előtt tartva kívánják meg, pedig a fent vázolt munka során a kezelőszemélyzet (főként a preparálást végző orvos) is jelentős fertőzési veszélynek van kitéve.

Helyzetfelmérés céljából megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran szennyeződik vérrel a kezelő orvos a konzerváló és protetikai fogellátásban a fúrógéppel végzett munka során. Csak ezt a két területet figyeltük meg, hiszen a szájsebészetben a kezelőszemélyzet vérrel való kontaktusa egyértelmű.

Anyag és módszer

Vizsgálatainkat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati és Fogpótlástani Klinikáinak kezelőiben végeztük, 1987 február és március hónapban. A feldolgozás és kiértékelés a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézet Kórházhigiénés Csoportjának laboratóriumában történt.

Az alábbi helyekről vettünk mintát:

1. A kezelő orvos védőmaszkjáról kezelés (fúrás, csiszolás) közben. A védőmaszk külső felületére a látást nem zavaró, 15X23 cm méretű, álarcszerű szűrőpapírlapot ragasztottunk, mely a páciens szájából kitó-Érkezett: 1988. május 23.

Elfogadva: 1988. július 8.

19