Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
Fogorvosi Szemle 82. 181—184. 1989. Pécsi Orvostudományi Egyetem, Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó Imre egyetemi tanár) és Elméleti Központi Laboratórium (igazgató: Dr. Belügyi József egyetemi taníir), Pécs Dentin-ragasztóval készített tömések PEM és mikroszondás vizsgálata D R. SZABÓ JÁNOS, DR. SZABÓ IMRE fi S DR. TROMBITÁS KÁROD Y A cariologiai kezelések klasszikus elveit Black [1] írta le a századfordulón. Elképzelésének lényege a kiterjesztett és kazetta formájú üreg preparálása volt (extension for prevention, box form). A klasszikus preparálási formával szemben az ideális, kíméletes kezelés az lenne, ha csak a betegség által elpusztított destruált szöveteket pótolnánk idegen anyaggal. Ennek a szövetkímélő kezelésnek két előfeltétele a hatásos caries preventio és a fog kemény szöveteihez tartósan és jól tapadó adheziv tömőanyag. A szisztémásán és lokálisan alkalmazott fluoridok hatásos védelmet nyújtanak a zománcfelszínek szuvasodásával szemben. Az adheziv tömőanyagokkal szemben támasztott követelményeknek a ragasztóval alkalmazott kompozíciós tömőanyagok egyre fokozottabban tesznek eleget. A kompozitok fő hátránya ebben a vonatkozásban a polimerizációs zsugorodás, valamint a fog szöveteitől eltérő hőtágulási és viszkozelaszticitási tulajdonsága miatt fellépő széli záródási elégtelenség. A széli résképződés követkeménye a baktériumok és a színező anyagok penetrációja, ami másodlagos szuvasodást, a pulpa károsodását és a tömés elszíneződését okozza. A tömés szélén megjelenő résképződés elkerülése érdekében több rétegben bevihető, fényre polimerizálódó tömőanyagokat és a fog keményszöveteihez erős adhéziót biztosító ragasztókat igyekeznek előállítani. A sikeresen alkalmazható zománc ragasztás mellett egyre több dentin ragasztási eljárást ajánlanak a fogászati műgyantákat előállító gyárak. A dentin-ragasztók 2 csoportra oszthatók aszerint, hogy ajdentinhez vagy az üregalakítás után a dentint fedő preparációs törmelékhez tapadnak. Az első csoportba tartozik a Clearfil New Bond (Cavex), a Creation (Den-Mat), a Tenure (Den-Mat) és a Superbond (Sun Medical). A másodikba a Gluma (Bayer) a Scotchbond (3M) és a Dentin Adhesit (Vivadent) sorolható. Hosoda és Fusyama [7], valamint Hansen [6] vizsgálatai szerint a törmelék akadályt jelent a dentin és a ragasztó közötti kontaktus létrehozásában, tehát a törmelék eltávolítása az adhézió előfeltétele. Ezek a megfigyelések képezik az alapját az első csoportba tartozó dentin-ragasztók alkalmazási módjának. Pashley és mtsai [8] valamint Dippel és mtsai [5] kimutatták, hogy a preparációs törmelék savakkal történő eltávolítása fokozza a dentin permeabilitását, mert a peritubuláris dentin is oldódik a felszínen. A fokozódó permeabilitás következtében megnő a pulpa veszélyeztetettsége és a dentin liquor gyorsan kontaminálhatja az üreg felszínét, akadályozva ezzel a jó tapadást. Ezek a vizsgálati eredmények alapozzák meg a második csoportba tartozó dentin-ragasztók alkalmazási módját. Érkezett: 1988. október 3. Elfogadva: 1989. január 18. 181
