Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

I

4. ábra. A biokerámia—csont határzónáról készült SEM-felvétel (28'X nagyítás)

a = biokerámia, b = csont

5. ábra. Az újdonképzett fiatal csontszövet SEM-képe (3300X nagyítás)

6. ábra. A 15 és 17 fogak helyére beültetett implantátum a beültetés után másfél

évvel

eltelt időszakban a Szentesi Kórházban, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen rutinszerűen alkalmazzuk fogpótlás céljából a Diakor implantátumot. Az 5 éve tartó klinikai kipróbálás egyértelműen igazolta a Diakor biokerámia kiváló tulajdonságait

[13]. Arckoponyái trauma következtében frakturált implantátumok esetében módunk volt szövettani vizsgálatokkal is igazolni, hogy az implantátum felületét a csontszövet szorosan körülnőtte (4. ábra). Kötőszövetes tok, idegsejtes reakció nem volt kimutatható. A befogadó szövet folyamatosan átépülő, újraképződő egészséges csontszövet képet mutatta (5. ábra). A funkcionális terhelés hatására fél évvel a beültetés után a röntgenfelvételeken az implantátum körül csont appozíció jelei voltak láthatók (6. ábra). Ez a megfigyelésünk megelősíti Brinkmann, Ehrl és Nentwig [1, 8] véleményét, akik szerint a funkcionális terheléstől függően egyes esetekben az implantátum körül, röntgenfelvételen transluces zónaként látható vékony osteoid szegély alakulhat ki. Ezen túlmenően azt is alátámasztja, hogy az implantátum felszíni kiképzésének köszönhetően lehetővé vált a rágóerőnek a csontszövetre vezetése és egyenletes elosztása.

A budapesti Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet és az Orosházi Kazép Ipari Szövetkezet oxidkerámiai üzemegysége együttműködésének keretében gyártott Diakor műgyökereket 1987 júliusa óta az OMKER hozza forgalomba, készlet formájában (7. ábra). A készlet D3, D4, D5 D6, D7 megjelöléssel

10