Fogorvosi szemle, 1988 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS Nikiforuk, G.: Understanding Dental Canes: Vol. 1. Etiology and Mechanism. Basie and clinical Aspects. 303 oldal, 133 ábra és 32 táblázat. Vol. 2. Prevention, Basic and Clinical Aspects. 288 oldal, 81. ábra és 51. táblázat. Karger, Basel, München, Paris, London, New York, Tokyo, Sydney, 1985. A mai tudományos könyvekre jellemző, több szerző bevonásával szerkesztett művek korában merész vállalkozásnak számítottak. A kanadai szerző műve, aki kétkötetes kézikönyvében együtt tárgyalja a cariologiával kapcsolatos alapkutatásokat és a klinikai szempontokat, és mindezt egyedül írta meg. Erre az elhatározásra, mint könyve előszavában írja, éppen a sokszerzős könyvek gondolatmenetének széttöredezett-, az egyes fejezetek egymástól független széteső volta indította. Mind egyedüli szerző azonban, számos szakembert kért fel az egyes részek lektorálására és átjavítására, sőt újraírására, ennek következményeként jelenhetett meg az a logikus, egységes szemléletű, átfogó cariologiai könyv, mely magasan kiemelkedik a világirodalomban csaknem évente megjelenő, cariologiával és caries-prevencióval foglalkozó könyvek sorából. A kétkötetes mű első kötete a caries etiológiájával és patomechanizmusával foglalkozik, mint említettük, egységes keretben ismertetve az alapkutatások, főbb eredményeit, kiemelve a ma elfogadott nézeteket, összekötve az ismereteket a klinikai funkciókkal. A 10 fejezetre oszló kötet első részében ismerteti a caries klinikai jellemzőit és osztályozásét morfológiai, dinamikai és kronológiai szempontból, majd részletesen foglalkozik a caries epidemiológiai kérdéseivel. E fejezetekből kiemelésre méltók azok az új ismeretek, melyek az incipiens caries reverzibilis voltával, és az iparilag fejlett országokban tapasztalható nagymértékű cariesfrekvencia és intenzitás csökkenésével, illetve ezek okaival foglalkoznak. A caries etiológiájával foglalkozó fejezet, más tankönyvekkel szemben, a caries elméletek mechanikus felsorolása helyett (melynél az olvasó legtöbbször nem látja a fától az erdőt) a régebbi és „klasszikus” elméleteket történelmi távlatba helyezi, és kiemelten foglalkozik a ma elfogadott caries elmélettel, kiemelve a caries keletkezésének primer és szekunder tényezőit. A következőkben a fog alkotórészeinek morfológiai sajátosságait, majd a dentális plakk kialakulását, szerkezetét és anyagcseréjét tárgyalja. Részletesen foglalkozik a caries fertőző eredetével, a Streptococcus mutans és más mikroorganizmusok, külön a dentin caries mikroflóráját taglalva. A táplálkozási tényezők szerepét két fejezet érinti: az általános táplálkozási tényezők befolyását, experimentális eredményeket, ellenőrzött humán kísérletek eredményeit, majd a cukor szerepét bőségesen ismerteti. Kitér a pH szerepére, egyes élelmiszerek cariogenitásának meghatározási lehetőségeire, és az ezt befolyásoló tényezőkre. A nyál és a caries kapcsolatának sokoldalú ismertetése után a kötetet a carieses laesio kialakulása patomechanizmusának ismertetése zárja le. A második kötet címe: „Prevenció”, inkább klinikai jellegűnek tűnik, azonban itt is minden fejezetben behatóan ismerteti az egyes preventív módszerek hatásmechanizmusát és azok elméleti alapjait. A bevezető fejezet kiemeli a komplex prevenció jelentőségét, és az egyes preventív módszerek kiegyensúlyozott alkalmazásának fontosságát. Öt fejezet foglalkozik a fluoridprevencióval, történetével, epidemiológiai bizonyítókaival, a fluoridok cariostatikus hatásmechanizmusával, a szisztémás és helyi alkalmazási lehetőségekkel, külön kiemelve a fluoridtartalmú fogpaszták és öblítők szerepét. A barázdazáró anyagok alkalmazási lehetőségeinek ismertetése után a táplálék cariogenitásának csökkentését, tanácsadást, motivációt, illetve ezek és a caries aktivitás monitorozását ismerteti a legújabb caries aktivitási tesztek segítségével, majd a cukorpótló anyagok szerepét. Külön fejezet foglalkozik az antimikrobiális (antiplakk) anyagok és az immunizáció (caries elleni vakcina) lehetőségeivel. Napjainkban még egyik módszer alkalmazása sem megoldott kérdés, további kutatásra szorulnak. Minden fejezet végén a hivatkozott, bőséges irodalmi jegyzéken kívül a téma iránt érdeklődő olvasó számára külön ajánlott irodalom is szerepel. Az ábrák, táblázatok, világosak, érthetőek. Stílusa világos, olvasmányos, nem angol anyanyelvűek számára is tökéletesen érthető. A könyv kivitele mintaszerű. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Nikiforuk munkája — számos jó cariologiai könyv mellett — a legjobb, legvilágosabb összefoglaló munka, ami e műfajban az utóbbi évtizedben megjelent. Dr. Bánóczy Jolán 28
