Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
Fogorvosi Szemle 80. 77—79. 1987. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlásiam Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár) Budapest A fogkorona alakjának fejlődési rendellenességei és a kárieszhajlam DR. SCHRANZ DÉNES A Fogorvosi Szemle 1986. évi 79. évfolyamának 11. számában Gombik, Vindisch és Bánóczy: ,,A fogazat morfológiai adottságának szerepe a caries kialakulásában” című közleményükben [4] irodalmi áttekintés formájában foglalkoznak a fogszuvasodás aetiologiájának problémájával. Minthogy az említett közlemény a fogkoronák alaki rendellenességeit nem érinti, ezért jelen Írásomban — ugyancsak irodalmi áttekintésben — foglalkozom a korona alakjának fejlődési rendellenességeivel a kárieszhajlam szempontjából. A kérdést röviden tárgyalom, bővebbet a felsorolt irodalomban talál az olvasó. Sok fogkorona-rendellenesség csupán egyetlen fogcsoportot érint, néha azonban előfordul, hogy különböző fogcsoportok — az összes tejfog illetőleg maradó fog — koronája rendellenes alakú. Az öröklött korona-deformitások a kárieszhajlam szempontjából két csoportra oszthatók: az egyik nem jelent különösebb morfológiai adottságot a káriesz kifejlődésére, míg a másik járulékos faktorként szerepel a szuvasodás kialakulásában. Az első csoportba tartoznak a kúpalakú (haplodont), bunkó alakú, hordó alakú, csapalakú fogak. Továbbá a kagyló (shell teeth, 10), a héj vagy lapátalakú felső középső metszők, a tojásalakú, a csapalakú felső oldalsó metszők (dens emboliformis). Ezeken kívül nem hajlamosak különösebben a fogszuvasodásra még az alábbi, többé kevésbé ritkán előforduló anomáliák: Lobodontiában (kynodontia, 3) az őrlőfogak koronájának csücskei feltűnően hegyesek, s minthogy hasonlítanak a húsevő állatok, ragadozók (carnivora) fogazatához, ezeket — s nem csak a feltűnően kiálló felső szemfogakat — farkasfogaknak (Wolfzahn) is nevezik. A karmos csücskit fogak (talon cusp, 12, 13) olyan rendellenességek, amikor zománccsücsök van a metszőfogak orális felszínén. Ez a csücsök leginkább a felső oldalsó metsző palatinális felszínén található, de előfordulhat a felső és az alsó középső metszőkön is. Feltételezik, hogy ez a T-alakú ikerfog kezdetleges formája. Labiális illetőleg bukkális csücsök előfordulhat nem csak a felső metszőkön (tejmetszőkön), hanem a szemfogakon, praemolarisokon, molarisokon is. Ezek sem jelentősek különösebben a káriesz szempontjából. Csücsökredukció. Elsősorban az alsó kisőrlők és második őrlőfogak csücskeinek redukciója szokott előfordulni. Minthogy ilyenkor általában rövidebbek és sekélyebbek a barázdák, ez a redukció nem kedvez a szuvasodás kifejlődésének. A Carabelli csücsök (tuberculum anomale Carabelli, 7,9) számfeletti csücsök a felső első, ritkán a második őrlő mezio-palatinális felszínén. Néha a felső második tejőrlőn is előfordul. Általában férfiakon gyakoribb (androtropia). Érkezett: 1985. november 26. Elfogadva: 1986. november 3. 77
