Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Oralbiológiai Csoport (igzgató: Dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Fogpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest

Alumínium hatása fehérjeszegény tápon tartott kísérleti állatok keményszöveteinek mechnikai tulajdonságaira

DB,. KÓBOR A N D В Á S, DE. MÜLLEB BEAT BIX, DB. FBJÉBDY PÁL,

IFJ. DE. TÓTH PÁL ÉS DB. FÁBIÁN TIBOB

A kísérleti állatok keményszöveteiben végbemenő változásokról a mechanikai tulajdonságok mérésével hasznos információkat szerezhetünk. A kristályszerkezet mineralizáltsága és a fizikai tulajdonságok között szoros összefüggés van [17,18,19,27].

A fehérjeszegény táplálkozási körülmények hatására a kemény szövetek kémiai összetétele, kristályszerkezete, ellenállóképessége kedvezőtlenül megváltozik [12, 15, 16, 20], a fogak savoldékonysága és kariesz esendősége megnő [13,14,19].

Az alumíniumnak az emberi és állati szervezetre gyakorolt hatását tekintve az irodalmi adatok egymásnak ellentmondóak. Az alumíniumról feltételezhető, hogy befolyásolja a keményszövetek összetételét és megváltoztatja azok tulajdonságait.

Jelen kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy a fehérjeszegény táplálás hatására létrejövő kedvezőtlen helyzetet miként befolyásolja az alumínium per os adagolása.

Irodalmi áttekintés

Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem a Földön. Az A1 felvétele az emésztőrendszeren, a tüdőn illetve a bőrön keresztül történhet [40]. Az alumíniumnak a béltraktusból történő felszívódását — Al-klorid, Al-foszfát illetve komplexek képződése miatt — több szerző [41, 46] kétségbe vonta. Más kutatók [2, 3, 5, 39] vizsgálatai azonban azt mutatták, hogy a gyomor nyálkahártya nem jelent barriert az Al-sók számára. Amennyiben az A1 a bélből felszívódik, az akkumuláció célszerve a csont [3]. A béltraktuson keresztül felszívódott Al-ot egészséges emberek esetében a vese választja ki. A vese által naponta kiválasztott P és A1 mennyisége között negatív korreláció figyelhető meg [40].

Az A1 tartalmú gyógyszereket széles körben használják antacidkónt peptikus gyomorfekély terápiájában illetve dializált és nem dializált urómiás betegek esetén a szérum foszfor koncentrációjának egyensúlyban tartására [29] és а К ürülés fokozására [4]. Az oralis AI adagolás és az egyes szövetek Al-tartalma közti összefüggést adott kórképek esetén többen vizsgálták [2, 3, 5, 7, 46]. A különböző módszerekkel — atomabszorpciós spektroszkópia, fotometria, neutronaktivációs analizis — végzett vizsgálatok a csontszövetben 3,80; izomban 1,22—1,56; az agyszövetben pedig 1,10—1,40 mg/kg alumínium mennyiséget mutattak ki. Emberben a szérum Al-tartalmát 0,03—1,7 mg/1 között találták.

A terápiásán alkalmazott AlOH készítmények toxikus hatását több szerző [3, 5, 22, 48] is felvetette. Az Al-ion mérgező hatását írták le állatkísérletek kapcsán renalis oszteodisztrof iában [2, 39] és humán vizsgálatokban (dializis demenciában) [1, 21, 28, 33]. Állatkísérletekben A1 kezelés kapcsán porfiria létrejöttét figyelték meg [44], amely feltehetőleg hepatikus eredetű és együtt jár a porfirin erős felhalmozódásával a májban. Az Al-sóknak a sejtosztódásra gyakorolt hatását vizsgálva azt találták, hogy ezek a vegyületek elsősorban a mitózist befolyásolják. Az A1 kedvezőtlen morfológiai és funkcionális változásokat okoz a központi- és perifériás-idegsejtekben és csökkenti az acetilkolinészteráz aktivitást [28].

Érkezett: 1985. március 8.

Elfogadva: 1986. január 6.

Fogorvosi Szemle 80. 40—45. 1987.

40