Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
tudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika egyik munkájának adatait (I. táblázat: 5). I. táblázat Iskolafogászati kezelésben rendszeresen és alkalomszerűen részesült 14 éves gyermekek kárieszfrekvenciája és DMF indexének megoszlása az összetevők szerint rendszeresen alkalomszerűen kezelt kárieszfrekveneia 96,4 % 100 DMF index 8,37 8,98 D 3,34 4,66 M 0,37 2,13 F 4,66 2,19 Az I. táblázaton jól látható, hogy sem a kárieszfrekvenciában, sem a kárieszintenzitásban nincs lényeges különbség. A rendszeres kezelésben részesült gyermekeknek kevesebb a szuvas és hiányzó maradófoga (ez utóbbi lényegesen kevesebb), több a tömött foga. Ez is igen jelentős eredmény, de nem kárieszmegelőzés. Egyébként ezt a tényt — meglepő módon — Vass és Harsányick közleménye is igazolja; az egy személyre jutó hiányzófogak száma az iskolafogászatra járt csoportban 1975—80—85 években 3,31—2,82—2,18, a nem járt csoportban 3,69—3,20—2,70. Az egy személyre jutó tömések száma három évben a következőképpen alakult: iskolafogászatra járt 2,22—2,54—- 3,12, a nem járt csoportban 1,26—1,68—2,70. Miért neveztem én ezt meglepőnek? Azért, mert az iskolafogászatot csak 14 éves korig vehetik igénybe a gyermekek, a 14—18 évesek ellátása — egyes helyektől eltekintve — megoldatlan. 14 éves kortól a katonaköteles korig a fiatalok nem kapnak rendszeres kezelést. Ezt igazolják a balassagyarmati vizsgálatok is, ahol a 16—20 éves korcsoportban a férfiak M indexe 2,38, az F 1,52, a 21—25 éveseké M 5,85 és F 2,35 [10]. Vagyis az eltávolított maradófogak egy személyre jutó átlagos száma jóval több, mint a tömötteké. Vass és Harsányi közleményében a hiányzó maradófogak száma csökken, a töméseké nő, pedig az iskolafogászatra járt és nem járt csoportokban az egy személyre jutó tömött és eltávolított fogak számában ellentétes tendencia kellett volna mutatkozzon. Ennek a szokatlan jelenségnek a megértését még az is nehezíti, hogy nem longitudinális, hanem keresztmetszeti vizsgálatokat végeztek. Én magam erre a jelenségre nem tudok magyarázatot adni. Szerzők hivatkoznak Kastaly [2] egyik adatára, amikor a DMF index 8,09. Nem érthető ez a hivatkozás, hiszen ez a 17 évesekre vonatkozik. Persze az is igaz, hogy én nem tudom hány éves korban vonulnak be Magyarországon az újoncok. Lehet, hogy már 17 éves korban; nekem ez a bevonulási évszám fiatalnak tűnik, de lehet, hogy csak nekem, mert én nem értek hozzá. Azt sem tudom, hogy jelenleg van-e katonai középiskola Magyarországon. Ha van, akkor a vizsgáltak között lehetett 17 éves, ezek viszont nem újoncok. A Megbeszélés és következtetés fejezetben a következő mondat is olvasható: „csak azokat az adatokat vettük figyelembe, amelyek valamely cariesprevenciós programban részt nem vett populációra vonatkoznak”. Hogyan került akkor mégis ide Tóth és mtsai [9] adata, hiszen annak a közleménynek már a címéből is kiderül, hogy a lakosság hosszú éveken át fogyasztott fluoro-378
