Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Az egyes fejezet után bőséges és modern irodalmi hivatkozás található. A fényképek és ábrák kifogástalanok, a táblázatok igen jól áttekinthetőek, és a legújabb tudományos eredményeket dokumentálják. A kiállítás a Quintessenz cégtől megszokott szép papíron, jó nyomással történt. Az újabb Quintessenz könyv úttörő példa arra, hogy a primer prevenció után foglalkoznunk kell a szekunder prevenció kapcsán felmerülő problémákkal, mivel csak így válhatnak tartóssá a megelőzés eredményei, az egyes fogászati disciplinákban is. Ajánlható a könyv minden olyan fogorvosnak, aki a preventív szemlélet továbbvitelét gyógyító munkájában alkalmazni kívánja. Dr. Bánúczy Jolán Löst, Glaus: Hemisektion und Wurzelamputation (Hemiszekció és gyökéramputáció), Hanser, München-Wien, 1985. A szerző 11 fejezetben 154 oldalon 239 képpel és négy táblázattal illusztrálva (87 irodalmi jegyzékkel) tárgyalja a hemiszekcióval és gyökéramputációval kapcsolatos tudnivalókat. Újra felhívja a figyelmet erre a konzervatív-sebészi beavatkozásra, mely a modern fogorvoslás céljával összhangban a saját fogak megtartására törekszik. A gyakorló fogorvosok molarisoknál gyakran figyelmen kívül hagyják a hemiszekció ill. gyökéramputáció lehetőségét, extrahálják azokat, ezáltal a későbbiekben implantáció vagy kivehető pótlás készítésére kényszerülnek. Ha egyetlen megtartott gyökér pillérként szerepelhet, az megakadályozhatja, hogy a paciens protózisviselővé váljék. A könyv a szerző 15 éves tapasztalatait összegzi. Az egyes fejezetek didaktikusak, könnyen áttekinthetők. Részletesen tárgyalja a sokrétű indikációs területet, az endodonciai előkészítést, a műtéti technikát, az utókezelést, valamint a megóvott fogrészlet későbbi protetikai ellátását. Külön fejezetben írja le a hemiszekció és gyökéramputáció parodontális, valamint endodonciai indikációit. A műtéti technikát leíró ötödik és hatodik fejezetben részletesen foglalkozik az alsó és felső molarisok bifurkációjának anatómiájával, melyet szép ábrákkal tesz szemléletessé. A szerző gazdagon, színesen dokumentált eseteinek bemutatásával nemcsak ösztönzi a fogorvoskollégákat a hemiszekció ill. gyökéramputáció elvégzésére, hanem az operációs technika részletes leírásával könnyen utánozhatóvá teszi ezt az „endochirurgiai” beavatkozást. A könv elsősorban a gyakorlati betegellátás céljait szolgálja és az eljárás iránti érdeklődés felkeltése mellett hozzájárulhat a fogorvosok szemléletének megváltoztatásához, hiszen a saját fogak lehetőség szerinti megtartása a profilaktikus szemléletet erősíti. Dr. Bigó Orsolya Silverman, Sol, Jr. (szerk.): Oral Cancer, The American Cancer Society, New York, 1985, 2nd Edition. 130 oldal, 36 táblázat, 130 kép. A californiai Egyetem (San Francisco) Oral Medicine osztálya tanszékvezetőjének tollából a hasonló mű első kiadása 1981-ben jelent meg, két szerző közreműködésével. A jelenlegi felújított kiadás megírásában a szerkesztő Silverman professzoron kívül 12 neves szerző vett részt. A monográfia új kiadását szükségessé tette az a tény, hogy az Egyesült államokban a carcinoma a vezető halálokok között még mindig a második helyen szerepel, az összes carcinoma esetek 4%-át, és az összes rákmortalitás 2,2%-át a szájüregi-, ill. a maxillo-faciális régió rosszindulatú daganatai adják. A 10 fejezet közül az első (Silverman) az epidemiológia kérdéseivel foglalkozik. Az 1985. évben az USA-ban várható 900 000 új carcinoma megbetegedés (incidencia) közül 3,2%, azaz 29 000 eset manifesztációja volt várható a becslések szerint a szájüregben. A férfimő arány a régebbi 6:1-ről 2:l-re csökkent, a szájüregi rákok 85%-a a nyelvre lokalizálódott, az ajak carcinoma aránya az utóbbi 10 évben 29%-kal csökkent, feltehetőleg az ajakvédő (különböző ajakír-balzsamok) szerek használata következtében. A második, igen terjedelmes fejezet (Silverman és Shillitoe) az etiologia és prediszponáló tényezők szerepével foglalkozik. A 100 000 lakosra számított halálozási arányt rangsoroló táblázatból megtudhatjuk, hogy az oralis carcinoma mortalitás terén 48 felsorolt ország között a magyar férfiak a 8., a nők a 16. helyen állnak! A rizikó tényezők között első helyen a dohányzás szerepel, szerzők követéses vizsgálatai szerint dohányzó egyénekben a második carcinoma kialakulásának veszélye jeletősen magasabb, mint nemdohányzókban. A továbbiakban a leukoplakia és erythroplakia szerepét, és malignus átalakulási arányát, keletkezésüket elősegítő tényezőket tárgyalja, az ismert irodalmi adatok alapján. 1984-ben a szerkesztő saját leukoplakiás beteganyagában 1—39 éves megfigyelési idő után malignus átalakulást 17,5%-ban észlelt. A Candida-fertőzós és az 29
