Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Anyag és módszer Fogászati preventív programban résztvevő intézeti körülmények között élő gyermekek közül 184, 8-13 éves leányt és fiút vizsgáltunk. A gyermekek négy gyermekotthonban laknak. Az intézetek szerinti beosztás adatai az I. táblázatban láthatók. A fentiekben ismertetett irodalmi adatok alapján a személyes kikérdezés módszerét választottuk és ehhez egy finn mintára [32, 33] készült, a sajátoe hazai viszonyoknak megfelelő kérdőívet szerkesztettünk, amit a vizsgálatokat végzők töltöttek ki a kikérdezések alapján. Ezen a kérdőíven regisztráltuk a cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását. A fogyasztás ideje és az élelmiszerek formája szerint négy csoportot különböztettünk meg: — 1. oldott, főétkezésekkor fogyasztott, — 2. oldott, főétkezések között fogyasztott, — 3. szilárd, főétkezésekkor fogyasztott, — 4. szilárd, főétkezések között fogyasztott szacharóz tartalmú élelmiszer. További két, származtatott csoportot képeztünk: a két szilárd forma összesítéséből eredő összes szilárd, illetve a négy alapadat összegéből eredő összes szacharózfog yasztást. Folyamatos, hosszantartó fogyasztás esetén Stephan [37] adataira támaszkodva minden húsz perces fogyasztást számítottunk egynek, ill. húsz percen belüli újabb fogyasztást egynek vettünk. A kikérdezésnél ezt a kb. 20 perces időt a gyermekek elmondása alapján becsléssel állapítottuk meg. Minden gyermektől a vizsgálatot megelőző hétköznapot és vasárnapot kérdeztük, mivel Hankin és munkatársai adatai [13] szerint a hétvégék és hétköznapok adatai különböznek, bár részleges feldolgozást és analízist nem végeztek. Három interjút készítettünk; így összesen hat nap adatai alapján dolgoztunk. A vizsgálatok befejezése után gyermekotthononként külön-külön kiszámítottuk az édességfogyasztás egy személyre jutó napi frekvenciájának az átlagát és szórását, külön a hétvégekre, ill. a hétköznapokra, továbbá súlyozott átlag alapján az összesített fogyasztást. A hétvégi és hétköznapok arányában, azaz 2 : 5 arányban súlyozva átlagoltunk. A súlyozási módszer képletszerűen: 2 X a hétvégi fogyasztás + б X a hétköznapi fogyasztás 7 Az adatkezelést és a statisztikai számításokat Commodore 64 számítógéppel végeztük. A Student-féle egymintás és kétmintás ,,t” próbával történt a statisztikai analízis. Eredmények Eredményeinket táblázatokon mutatjuk be, a II. táblázat a hétvégi és hétköznapi szacharózfogyasztás frekvenciáját mutatja, a III. táblázat a súlyozott átlag alapján összesített napi fogyasztást tartalmazza. Ali. táblázat otthononként és a fogyasztás különböző formái szerint külön kiszámított szacharóz tartalmú élelmiszer-fogyasztás egy főre eső napi átlagát ée szórását mutatja külön a hétköznapokra és hétvégekre. Az alapadatokon kívül bemutatjuk a két származtatott adat, azaz az összes szilárd és az összes szacharózfogyasztás egy főre jutó átlagát is. A táblázat tartalmazza a hétvégi és hétköznapi fogyasztás közötti különbség statisztikai jellemzőit. 19
