Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
Solberg és mtsai [21] megfigyelései-hez hasonlóan eredményeink azt mutatják, hogy mind a szájnyitás, mind a horizontális mozgások esetében különbség van a két nem értékei között. Vizsgálatunk során a propulzió mértékében erősen szignifikáns, minden mozgásféleség esetében igen erősen szignifikáns különbséget találtunk a férfiak és nők között. Az utóbbiak értékei minden esetben kisebbek voltak (II. táblázat). A III. táblázatból kitűnik, hogy a mandibula mobilitása a kor függvényében is változik. A szájnyitás a 15—17 éves korcsoportban éri el a maximális 56,72 milliméteres átlagértéket, innen kezdve a kor előrehaladtával nagysága állandóan csökken. Agerberg [2] a 16 éves korcsoportban találta a legnagyobbnak a szájnyitás mértékét, ami teljesen megegyezik a mi eredményeinkkel. A 71 évesnél idősebbek körében talált nagyobb átlagértéket annak tulajdonítjuk, hogy ebben a korcsoportban 2 személy kivételével mindenki teljes protézist viselt. Protézisviselők esetében a szájnyitás mértékének meghatározása nehézkes és bizonytalan. A horizontális mozgások esetében hasonló csökkenő tendencia figyelhető meg. így összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mandibula mobilitása a kor előrehaladtával minden dimenziójában csökken. Végül az a kérdés, hogy a kapott eredmények fényében reálisnak fogadhatjuk-e el az Agerberg [3] és Helkimo [11] által megadott mobilitási határértékeket? Tóth és mtsai [24] a gyulladás következtében fellépő szájzár mértékének megítéléséhez 513 egészséges egyén metszőéltávolságát mérték meg. Átlagértékként 46 millimétert kaptak. A szerzők nem foglaltak állást arra vonatkozóan, hogy mely érték tekinthető a normális szájnyitás alsó határának. Agerberg [3] egészséges 20 éves fiatalok vizsgálatakor a szájnyitási értékek terjedelmét (range) 33 milliméternek találta. Vizsgálataink esetében ez az intervallum 51 milliméternek bizonyult. Ilyen nagyfokú szóródás esetén rendkívül nehéz a normálisnak egy olyan átlagos határértéket megadni, amely aztán minden egyes egyén esetében érvényes lesz. E nehézségek ellenére Agerberg [3] megpróbált néhány határértéket meghatározni: férfiak szájnyitása esetében 42, nőké 38, a két nem együtt 40 milliméter. A horizontális mozgások fiziológiai alsó határértékeként az 5 millimétert jelöli meg. Az ennél kisebb értékeket kórosnak tekinti. E határok a x +2 SD intervallum alsó határát jelentik, amelybe a vizsgált személyek 95%-a tartozik. Helkimo [11] klinikai diszfunkciós indexének meghatározásakor mobilitási indexet szerkesztett, és határértékeket jelölt meg. Módszerét egy korábbi közleményben magyar nyelven ismertettük [23]. A normális szájnyitás alsó határát mindkét nem esetében 40 milliméterben határozta meg. A horizontális mozgások esetében a határt Agerbergnél 2 milliméterrel nagyobb értéknél, 7 milliméternél állapította meg. Ezt a 7 milliméteres határértéket véve alapul az általunk vizsgált 600 személy 46%-a esetében a horizontális mozgások korlátozottak voltak. Egy ilyen magas szám azonban arra enged következtetni, hogy a Helkimo által megadott határ-V. táblázat Л szájnyitás normálisnak elfogadható legkisebb értékére vonatkozó javaslat életkori csoportok és nemek szerint (milliméterben) Nem —30 Korcsoportok (év) 31—50 51— Férfiak 44 42 40 Együtt 42 40 38 Nők 40 38 36 166
